Ludwig Múzeum Blog

Lehet, hogy eddig mindent rosszul tudtunk a kockaházak eredetéről? A valóság pedig mindvégig itt volt az orrunk előtt, de nem jó helyen, esetleg rossz optikával kerestük? Egyszerűen csak át kell mozgatnunk a városi bérházak lakásait a falusi telkekre, sátortetőt rá, és megkapjuk a szabadonálló családi házak elterjedt típusát, a Kádár-kockát?

Mi sem állhatna messzebb egymástól, mint Makovecz Imre (1935-2011) és a kockaház – gondolhatnánk. Ugyanakkor nem meglepő, hogy építészként, szakemberként neki is megvolt a maga különbejáratú, mainstreamtől elütő narratívája a Kádár-kocka eredetéről.

A láncdohányos Makovecz a Makona Stúdió irodájában valamikor a 80-as években. (fotó: makovecz.hu)

A magyarországi organikus építészet atyja és mestere 1975-ben, a kockaház-építés csúcsa után publikált egy írást a Művészet című folyóiratban, amely egy konkrét megbízás (Apajpuszta) alakulásáról szólt. A cikkben Makovecz kifejti véleményét, hogy a kockaházak (és általában a családi ház) kultúrájában két világ találkozik: a városi (modern) és a hagyományos (népi) műveltség elemei egyaránt megtalálhatók benne. A városi minta alapvetően az alaprajzi elrendezésben jelenik meg, míg a két szemet formázó ablakkal (mint a régi parasztháznál) emberi arcra hasonlító homlokzat hordozza a népi jelleget. A szerző szerint a kockaház alaprajza a városi, emeletes bérház alaprajzából származik!

Gangos bérház alaprajza és kockaház telken

Állítása bizonyítására egy átlagos függőfolyosós bérház sematikus alaprajzi elrendezéséből indul ki. A bérházban a lakások egymás mellé sorolása következtében a lakás nyílásai csak az alaprajz két oldalán, elöl és hátul lehetségesek. Kétoldalt a szomszédos lakások falai találhatók, így ezekre se ajtó, se ablak nem nyílhat. Mármost ha egy ilyen lakás alaprajzát egy telekre helyezzük, úgy, hogy az utca felé nézzen a két ablak, megkapjuk a kockaházat, és nagyjából még az arányok is stimmelnek. A ház persze különféleképpen helyezkedhet el az adott telken, épülhet telekhatárra, állhat előtte kis előkert, sorolhatnak mögé kisebb melléképületek, a homlokzatot pedig rendszerint lábazattal, ablakot keretező, mezőkre osztott mintákkal díszíthetik. Vagyis a képlet: kockaház = városi bérlakás + falusi telek + sátortető.

Makovecz vitába száll azzal a közkeletű véleménnyel („sokan azt mondják…”), mely szerint a népi kultúrát a szegénység tartotta fent, és mihelyst megváltoznak az építtetők anyagi lehetőségei, elhagyják azt. Meglátása szerint a népi kultúra már előbb, a 19. század végén romlásnak indult, ugyanakkor szegénység volt még bőven a 20. század közepén is, amely éltethette volna a hagyományos világot, mégis, mára alig maradtak jelei ennek a régebbi életformának. Nem mellesleg a hagyományos népi-paraszti kultúra elsorvadása kapcsán az építész-guru erőteljes kritikával illeti az értelmiséget, amely szerinte elárulta, eldobta magától ezt a kultúrát. Ezt az öröklött szégyent látja a falusi építészet akkori arcán, megfeledkezve arról, hogy a modernizáció által generált életformaváltás alapvetően nem az értelmiséget, hanem a paraszti életmódjából kivetkőző rétegeket érintette. Igazából pont a falusi embereknek nem kellett többé a paraszti kultúra.

Jellegzetes családiház-típusok makettjei a Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban c. kiállításban
(Fotó: SZABÓ Zsófia © Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum)

A Makovecz Imre Alapítvány (Makovecz Központ és Archívum) honlapján a családi házak kiállítási al-oldalon olvasható:

„Mi kényszerít családi hát építésére? Az egyik erő a tömegesítés atrocitásaitól való félelem, a tömeges lakásépítés következményeitől való menekülés, a városi lakásépítés számbeli és minőségi elérhetetlensége; a másik az a gazdasági-hatalmi kényszer, mely máig lehetetlenné teszi a magántőke körforgalmát. A családi ház a magántőke ’befagyasztása’.”  (Forrás)

Nehéz értelmezni, vajon pontosan mire gondolhatott Makovecz, mit értett a magántőke befagyasztásán, körforgásán? Vajon az egymástól kérhető, szabadon elérhető magántőke szabad kölcsönzését, hasonlóképpen a magánházas építkezés bevett alakzatához, a kaláka-formához, amit értelmezhetünk egyfajta munka(erő)kölcsönként? Mindenesetre alkotói gyakorlatában (családi házak) aligha meglepő módon nem találunk kockaházat, amely láthatólag sem szellemiségében, sem személyes ikonográfiájában sem illeszkedne a makoveczi életműhöz.

Devecser, Makovecz-lakópark. Készült a 2010-es vörösiszap-katasztrófa károsultjainak
Tervezők: Turi Attila, Zsigmond László, Jánosi János

A Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban című kiállítás augusztus 20-ig látogatható a Ludwig Múzeumban. 

Forrás: Makovecz, Imre: Az apajpusztai példa. in: Művészet. XVI/8; 1975. augusztus, 13-15. o.

A kiadvány elérhető a Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban című kiállításunk Kockafejek-szekciójában. További online irodalmak IDE KATTINTVA. 

Szerző: Készman József