Ludwig Múzeum Blog

A Kádár-kockákkal kapcsolatban logikus felvetés, hogy vajon a magyarországi kockaházak elterjedésével párhuzamosan mi zajlott a szomszédos országokban, hogyan alakult a családi házak építészete a régiónkban? Létezett-e a többi kelet-európai szocialista országban ennyire ikonikus megjelenési típusa a modernizációnak? Kitekintésünkben Készman József kalauzolásával elsőként  az egykori népi demokráciák közül a baráti Csehszlovákia felé vesszük az irányt.

Félkész šumperák, a maga vegytiszta formájában

Van-e lengyel, román, NDK-s „kocka”, beszélhetünk-e a mi magyar kockánk megfelelőiről az ex-szocialista világban? Vajon más népek, régiók építészete is kitermelt hasonlóan egyedi és meghatározó formát a szabadonálló családi házak tekintetében a 2. világháborút követően? Noha az építészettörténeti kutatásokból úgy tűnik, a magyar kockának nem volt konkrét, közvetlen mintaadó előképe (pontosabban: több is volt), hanem kvázi spontán módon, modern folklórként jelent meg az 50-es évek végén, a 60-as évek elején, - éppenséggel nem árt tudni, közvetlen környezetünkben milyen trendek, jelenségek kísérték a kockaházak genezisét.

V-típusú családi ház, típusterv

Nagyon egyedi és azonnal felismerhető párhuzam – ráadásul időben is majdnem teljesen egybeesik– egy érdekes cseh családi háztípus az ún. Šumperák. A hivatalos nevén Rodinný dům typ V, (V-típusú családi ház) egy jellegzetes házfajta neve (hasonlóképpen, mint nálunk a Kádár-kocka, kockaház, magyar kocka stb.).

Szintén a 60-as években született, és története csak kicsit kevésbé kacifántos, mint a magyar kockáé, ám itt ismerjük az alkotót: a házat Josef Vanek (1932-1999) autodidakta cseh építész tervezte egy cseh város, Šumperk (innen az elnevezés) kórházának igazgatója számára.

Aztán persze kiderült, már Vanek előtt is léteztek ilyen házak: egy Vladimir Kalivoda nevű építész 1959-ben tervezett ilyen épületeket, amelyekből néhány meg is valósult a hatvanas évek elején. Vanek állítólag felkereste az egyik tulajt, és lefotózta a terveket. Saját vállalkozást alapított a tervekre, amelyek hamar népszerűvé váltak, és az emberek elkezdték másolni egymást. Beceneveket is kapott az épülettípus,

nevezték kerti törpének és (az emeleti ablakzóna alapján) televízió-háznak is.

Felújított sumperák Kreckovban

Kezdetben a picit módosabb (persze a szocializmus viszonyaihoz mérten) tulajdonosok számára készült, orvosok, ügyvédek, vállalati vezetők voltak többnyire a tulajok, aki egyértelmű reprezentációs szándékkal választották a modern formájú magánházat, sokan kifejezetten nagyobb létszámú összejövetelekhez tartották célravezetőnek a šumperák-ot.

Vanek úr harminc oldalas dokumentációt dolgozott ki a házakhoz, a típusterv bárki számára megvásárolható volt 842 koronáért. Hamarosan tíz altípusra bővítette a šumperák-kollekciót, és azzal reklámozta, hogy ezt a házat egy kőművesmester két segéddel két hónap alatt simán felépíti. Később a terv elterjedt egész Csehszlovákiában, kis módosításokkal 

20.000 készült belőle,

ami persze nagyságrenddel kisebb, mint a magyar kockaház-állomány, ami esetében minimum 800.000 házról tudunk.

Josef Vanek építész 1965-ben

1986-ban épült az utolsó. egy modern formákat mutató, négyzetes alaprajzú, szabadonálló, kétszintes, főhomlokzatán végigfutó erkélyes ház, amelynek lapos, vagy enyhén lejtő tetősíkjához az erkély alapjától húzott ferde határoló oldalfalak csatlakoznak. Oldalnézetből egy téglalap idomra helyezett trapezoid forma bontakozik ki, amely korábbi modernista építészeti előzményekhez kötődik. Közvetve az 1958-as brüsszeli világkiállítás csehszlovák pavilonja terjesztette el a modern építészet formáit Csehszlovákiában, de a Šumperák közvetlen előzménye a modern építészet egyik prófétájának, Oscar Niemeyer Casa Prudente de Morais Neto (1947) épülete volt.

Rajzolt šumperák, avagy a cseh kocka

A „cseh kocka” bölcsőjét tehát az internacionális modern építészet ringatta, de azért természetesen magán hordozza környezetének lenyomatait: a legtöbb Šumperák alsó szintjén felfedezhetjük a kockaházakról ismerős kőburkolatokat, vagy a háromosztású ablakokat és a couleur locale egyéb finom megoldásait. Az elegáns megjelenésű cseh háztípus nagyvonalú, modern hatást kelt, ugyanakkor éppen ez a modernitás erősen időhöz is köti, aktualizálja (szocreál, poszt-szockó, steril, naiv modern, 60-as, 70-es évek stílusa), kijelöli helyét az idővonalon.

Remek példa arra is, hogy az elit magasművészet formái, elemei hogyan szivárognak át és terjednek el a populáris kultúrában. Ezzel együtt szimpatikus kísérlet, ismerős elemekkel, otthonosság-érzéssel, mint ahogy a Kisvakond (Krtek), Rumcájsz, vagy Moha és Páfrány is szerethető, baráti karakterek közös múltunkból.

Egy érdekes hibrid: ún. „magyar típusú ház”, azaz kockaház šumperák terasszal valahol Csehországban

Felhasznált irodalom: Tomáš Pospěch - Martina  Mertová: "Šumperák", Praha: PositiF, 2015, Képek forrása: novinky.cz