Velence télen is izgalmas, bár kissé más. A város nagy szerelmese, Joszif Brodszkij szerint nem is szabad máskor ide jönni. És nemcsak azért, mert ilyenkor alábbhagy az irdatlan túristaáradat. Ő tizenhét telet töltött itt, és a sírja is itt van a San Michele-temetőszigeten.
Orosz lévén Brodszkij nyilván jól bírta a hideget. De igazából azt kedvelte a téli időszakban, hogy ilyenkor a város sallangmentesen, egyszerűbben és őszintébben mutatkozik meg a szemlélődő számára.
Végre önmaga van.
A Bacino Orseolo gondolaállomás 1968 telén | fotó: Fortepan/Roberto Urban
A tél, különösen ha havat is hoz, újrakeretezi a történeteket és a megszokott helyszíneket Ezen a képen például behavazott gondolák sorakoznak a Szent Márk tér mellett, a Hotel Cavaletto előtti gondolakikötőben. A nyári Velencéhez szokott szem számára szokatlan képnek meseszerűséget kölcsönöz, ahogy a hó belepi a gondolák orrdíszét, a ferrot: mintha fröccsöntött műanyag törpe- vagy mikulásfejek díszítenék a hajók orrát hosszú fehér szakállal.
A kiállítás katalógusának címlapja Toni Schena 1968-as felvételével
Azt gondolnánk, hogy Velencében igen ritka a hó, pedig ez nem teljesen így van. Erről győződhetünk meg egy most nyilt fotókiállításon a francia alapítvány, a Wilmotte Foundation kiállítótermében. A hely a város egy nyugis, turistamentes szegletében, a Scuola Grande della Misericordia közelében található. A kiállításon megannyi havas kép látható a fehér Velencéről a huszadik századból. 1926-ban például annyi hó esett, hogy
a Szent Márk bazilika tetejéről le kellett lapátolni a havat.
A Micromega Boutique karácsonyi kirakata
A város ünnepi hangulatához a fényfüzérek és a fenyőfák mellett az üzletek kirakatai is hozzátartoznak. Ez a kirakat a Micromegáé, amely egy exkluzív kézműves szemüvegbolt az Accademia közelében. Az üzlet törzsvásárlója Elton John és Yoko Ono is. A karácsonyi kirakatdekorációjukat igen kreatívan, gömbdíszekkel és egyszerű zöld esernyőkkel oldották meg.
Velence arany színű gömbökkel díszített karácsonyfája a Dózse-palota előtt meleg és hideg fehér fényekkel megvilágítva
A Biennále zárultával egyidőben rendszerint szinte minden időszaki kiállítás bezár, télre már alig nyílik új megnéznivaló. Ilyen kivétel és igazi téli csemege a szabadtéri kiállítás a Szent Márk téren, ahol a teljes téli időszakban egyedi kortárs üvegcsillárok világítják meg a Procuratie Vecchie boltíveit. A Murani Illumina il Mondo (Murano megvilágítja a világot) projekt a The Venice Glass Week programjaként a városi önkormányzat támogatásával jött létre.
A város főterének - "Európa legszebb szalonjának" - és a Velence-brand részét képező muránói üvegművészetnek az összekapcsolása egy kortárs művészeti beavatkozás formájában télen, amikor az emberek különösen szeretik a fénydíszeket, igazán remek kezdeményezés!
A különleges formájú csillárok kivitelezését neves muránói üvegmanufakturák végezték. Mint például a nagynevű Salviati, akiknek a márkaboltja is itt található a Szent Márk téren, az árkádok alatt.
A hagyomány és a kisérletezés találkozása jegyében készült 12 csillárt 12 felkért, nemzetközileg elismert művész kifejezetten erre az alkalomra tervezte. Mutatok néhányat.
Silvano Rubino: Segmenti d’infinito
Az akvamarin üvegcsövekből készült csillár kb. 700 elemből áll. A három koncentrikus henger az 1960-70-es évek csillárjainak kompozíciós megoldását idézi. Ha csöveket egymás mellé helyeznénk – egy képzeletbeli végtelen egyenes szegmenseként – egy kb. 350 méter hosszú ideális vonalat kapnánk. A "fényzuhatag" nemcsak látványként működik, szeles időben az összekoccanó üvegrudacskák – mint egy szélharang – meg is szólalnak.
Michael Craig-Martin: Rezzonico spoglio
Ennél a műremeknél a művész láthatóvá tette a csillár általában rejtett fémszerkezetét, sávosan átlátszó és kék színű fúvott üveggel burkolva be azt. A csillár a klasszikus velencei csillár, a Rezzonico újraértelmezése hosszú karokkal és üres középponttal: egyetlen felfüggesztésen lógva lendületesen sokfelé felé ágazik és a súlytalanság érzetét kelti.
Pae White: Sunset in your pocket
A Velencei Biennálén is szerepelt amerikai multimédiaművész az alkotásaiban gyakran foglalkozik a mindennapi élet mulandóságával. Velencébe készített munkájában gomolygó szines üvegszalagok idéznek fel egy röpke pillanatot, egy kaliforniai naplementét.
Lino Tagliapietra: NEXSTOPSATURN
A muranoi üvegművészek doyenje, Lino Tagliapietra által tervezett csillár az újrahasznosítás jegyében készült. A neves mester üvegmunkái maradék üveglapjait használta fel, úgy, hogy azokat kör alakú modulokra vágta. A dizájn a velencei palotákban gyakori „rullo” üvegablakok kis, kör alakú üvegtáblás kompozícióját idézi, míg a forma egy űrhajóra emlékeztet.
Philip Baldwin – Monica Guggisberg: Il Redentore
Ez a színpompás csillár a velencei nyár fénypontját, a Redentore ünnep tűzijátékának színeit és formáit kívánja felidézni.
Federica Marangoni: Egy repülés összeomlása - Velencének szentelt naturalisztikus téma
A velencei designert a lagunaváros mindenütt jelenlévő, nem túl szimpatikus madara, a sirály ihlette meg ebben a giccs és az irónia határán egyensúlyozó alkotásban. A nagy kristálytollakból álló korona tipikus tartozéka a velencei csillároknak, itt azonban a madár többi testrésze is megjelenik. A lámpatányért úszóhártyás lábak díszítik, a négy kiálló lámpatartó pedig levágott sirályfejekben végződik narancssárga csőrrel és halványkék üvegszemekkel.
Sirályveszélyre figyelmeztető matrica egy kukán a Piazzettán | fotók: Boros Géza
Behajózás előtt hazafelé a magyar Biennále-kiállítás anyaga | fotó: Lakó Zsiga
Olaszország legnagyobb kulturális rendezvényét, a Velencei Biennálét a rendezők igyekeznek kimaxolni: kora tavasztól november végéig tart a kiállítás, s a bontást már az adventi időszak hangulata lengi be. A kiállításoknak négy évszakot kell kibirniuk, ami alatt a fagyos hidegtől és a trópusi forróságig minden előfordulhat. Egyedül a pár hétig tartó 1977-es Disszidens Biennále volt csak télen, amely Kelet-Európa alternatív művészetét kívánta bemutatni, aminek következtében az 1978-as Biennálét a szovjet blokk országai tiltakozásul bojkottálták. A rendezvényre több prominens művészt meghívtak Magyarországról is, aki közül a legtöbben nem mertek elmenni. A résztvevők között volt Perneczky Géza, akinek útibeszámolója, a Biennále télen remek leírását adja annak, hogy milyen Velence télen, zord időben.
Téliesített padok a Giardiniban a Biennále Központi Pavilonja előtt
Viszlát tavasszal a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén!
A bejegyzés trackback címe: