Konok szerető nagycsaládban nevelkedett, szülei és nagyszülei mellett számíthatott kissé különc dédnagymamájára is – akinek először volt elektromos porszívója Budán (aminek használatához két cselédlány ereje kellett), és aki bakelit műfogsorok megjelenése után az összes fogát kihúzatta, és műfogsorra cserélte.
Régmúlt idők emlékei – Konok – Hetey Alapítvány
Id. Konokot 1935-ben a mosonszentjánosi határőrséghez helyezték, és Konok egy falusi iskolában kezdett el tanulni, majd átkerültek Győrbe. Egészen negyedik elemista koráig jeles bizonyítvánnyal végzett, de ezt sosem tudta többet megismételni. Rendszeresen felcserélte a betűket – egy ízben például arról érdeklődött édesanyjánál, hogy a hatodik parancsolatban miért tiltják a barázdákolást, a hitoktatót pedig arról faggatta, hogy amennyiben Izrael segedelmére az Úr Áromt küldte, akkor mégis melyiket, a 110 -est vagy a 220-ast? Csak jóval később vált világossá számára, hogy diszlexiás – akárcsak Albert Einstein vagy Michelangelo, Rembrandt, Rodin vagy Picasso.
A matematika sem ment neki, nem értette, mire jó neki a gyökvonás, a szöveges feladatoknál („Vegyünk egy kádat. 2 méter hosszú és 90 centi széles”) pedig hosszú történeteket talált ki, amely a kád megvásárlásával kezdődött, és a csőtörés nyomán elárasztott várossal végződött. Még különtanárhoz is elküldték; ott viszont álló nap tanulótársa (nyilván felnőtt és fekete bőrű férfira szánt) műfülét figyelte, hogy mikor pottyan le (volt rá esély, hiszen egy ízben a vacsorára készített húslevesben landolt).
Konok Tamás és húga, Piroska, 1940 – Konok – Hetey Alapítvány
A negyvenes évek elejének nyugalma (nyaralások, baráti, családi összejövetelek) 1943-ban megszűnt; az elsősorban a győri vagongyárat célzó (de számos polgári áldozatot is követelő), szirénával jelzett légitámadások, bombarobbanások egyre rendszeresebbé váltak. A család vidékre, Győrszentivánba költözött.
Konok Tamás édesanyja és húga két apácával a győrszentiváni légvédelmi árokban, 1944. Fortepan / Konok Tamás id.
1944 márciusa (Magyarország német megszállása) után id. Konok megtagadta az együttműködést, háziőrizetbe került, végül Ukrajnába vezényelték – hollétéről hónapikig semmit sem tudtak. Decemberben érkezett haza nagy titokban, s beszámolt arról, hogy elkezdte megszervezni az ezredével az átállást. Biztonsági okokból (megtorlás, random besorozások) magával vitte 14 éves fiát is, katonaruhában. A rozsnyói front közelében elhelyezkedő táborban Konok megkapta az alapkiképzést (fedezékben lapulás, lövés éles tölténnyel). Id. Konok hadtestének átállása nehezen ment (besúgók, fronthatárok napi mozgása); végül az oroszok a fegyverét megtartható id. Konokot magukkal vitték, „seregét” pedig gyalogmenetben elindították az oroszok által már megszállt területek felé. Az út során sokan éhenhaltak, gyakori volt a fagyási sérülés, egy orosz katona Konokot kis híján agyonlőtte, és amikor név szerint keresték az oroszok, szentül meg volt győződve arról, hogy kivégezni viszik. Végül házi őrizete került (fegyveres őrük minden nap elkísérte őket vacsorázni), majd a „társaság” tovább bővült amerikai és angol katonákkal, akik szintén átálltak – de mivel kémeknek vélték őket, ugyanúgy hadifogságba kerültek.
Apa és fia végül Debrecenbe kerültek; id. Konokot 1944 végén az Ideiglenes Nemzeti Kormány megbízta, hogy szervezze meg a demokratikus magyar hadsereget, és mint ennek tagja, Konok 1945-ben megkapta a nyolcas számot viselő katonaigazolványát. (Ez később a művész javára is vált; ezért tudta elkerülni, hogy később – amikor a család már osztályidegen lett, Konok pedig „politikailag” megbízhatatlan – behívják öt évre katonának.)
id. Konok Tamás, 1944. Fortepan / Konok Tamás id
A szedett-vedett, legyengül sereget fegyvertelenül (!) elindították Ausztria felé – de szerencsére harcolniuk nem kellett. Hónapokba került, mire egyesült a család (Konok édesanyját és húgát egy ismerős család bújtatta a nyilasok elől), de lakásukat mind a nyilasok, mind az oroszok kifosztották. A gimnáziumot egyetlen megmaradt ruhájában, az egyenruhájában folytatta tovább – koraérettként, túl sok mindent látva. Két éve maradt, hogy meghozza élete egyik legfontosabb döntését; erről sorozatunk következő részében olvashatnak.
Eberhardt Gersli Csupi
Sorozatunk Konok Tamás életmű-kiállításához kapcsolódik és a 2019-ben megjelent Emlékkövek című önéletrajzát követi.
Konok Tamás: Emlékkövek. Fejezetek egy önéletrajzból
Új Művészet, Budapest, 2019
keménytábla, 252 oldal
(a kiadvány a Ludwig Múzeum Shopban is kapható)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.