Ma ünnepelné 99. születésnapját Joseph Beuys, a 20. század második felének egyik leghíresebb és leghírhedtebb művésze. Provokatív és egyedi szobrai, akciói, filozófiája és aktív társadalmi tevékenysége a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb hatású alkotójává tette. A Ludwig Múzeum gyűjteményének egyik főműve Beuys Pecsétes levél című alkotása, amely legutóbb a Westkunst-Ostkunst című állandó kiállításon volt látható. Bár Beuys szellemiségéhez valamilyen határokat feszegető akció illene, mi most szerényebben, egy írással emlékezünk meg 99. születésnapjáról.
Joseph Beuys | Forrás: magazine.artland.com
Joseph Beuys 1921-ben született. A II. világháború után kezdte el szobrászati tanulmányait a düsseldorfi Állami Művészeti Akadémián. Mestere, Ewald Matare úgy nyilatkozott róla, hogy nagyon tehetséges, ugyanakkor egy kezelhetetlen őrült. Tanulmányait követően egy évtizeden át nem állított ki egyetlen művet sem, aztán a hatvanas évektől kezdte el bemutatni munkáit a nagyközönségnek, tíz évvel később pedig már Amerikában is ismertté vált, műveinek eladási ára Warhol és Rauschenberg alkotásainak értékével vetekedett.
1963-tól a Fluxus egyik legjelentősebb művészé vált, azonban néhány év múlva szakított a mozgalommal. A hatvanas évek első felében mutatta be Zsír-szék és a Zsír-sarok című munkáit, illetve a Hogyan magyarázzuk el a képeket egy döglött nyúlnak című akcióját, amelyekkel hamar felhívta magára a figyelmet. Bár akcióinak címe humorosnak hathat, ezeket Beuys nem viccnek szánta, hanem kemény kritikaként fogalmazta meg őket az akkori elavult rendszerekkel szemben, legyen az intézményi vagy közgazdasági.
Beuys a Hogyan magyarázzuk el a képeket egy döglött nyúlnak című akciója közben | Forrás: phaidon.com
Pár évvel később diákjaival megalapította a Német Diákpártot, majd az Állatok Nemzetközi Politikai Pártját. A későbbiekben még több pártot, csoportot alapított, illetve az interdiszciplináris kutatásokra fókuszáló szabadegyetemet, a F.I.U.-t (Free International University).
Számos provokatív kijelentést tett a művészetről, társadalomról, gazdaságról, emberiségről és általában az egész világról, amelyek közül talán a „minden ember művész”, illetve a „művészet egyenlő a tőkével” mondatai váltak legismertebbé.
Kidolgozta a szociális plasztika elméletét, amely a legjelentősebb teóriává vált életében és művészetében. Elmélete erős hatással volt tanítványaira is, akiket a düsseldorfi Állami Művészeti Akadémián oktatott. Itt is sok provokatív akciót hajtott végre diákjai közreműködésével, ezek és más konfliktusok miatt 1972-ben kirúgták oktatói állásából. Ekkor leghűségesebb diákja, Anatol Herzfeld, aki szobrász és rendőr volt egy személyben, (és minden nap rendőrmotorjával járőrözött az iskola lépcsőjén) egy hatalmas tölgyfából csónakot faragott, és társai segítségével a Rajna vízén szállította vissza az akadémiára imádott mesterét. Az akciónak a Beuys hazahozatala címet adta.
Beuys hazahozatala | Forrás: br.de
Tanára halála után kiköltözött a folyamatosan épülő, ma is múzeumként működő Hombroich szigetére, amely a művészet és a természet szoros kapcsolatát helyezte előtérbe. Ahogy Beuys számára, úgy Anatolnak is fontos volt a természet iránti tisztelet, amelynek sajátos módon adott hangot: a legenda szerint a szigeten található ágyúból lőtte szét a virágmagokat. Tanára emlékére egy hatalmas kőből faragott portrét készített, amelyet hosszasan elhúzódó viták után végül Düsseldorf határában helyeztek el.
Anatol Herzfeld Beuys portréja | Forrás: peoplepill.com
Mi is a szociális plasztika lényege? Mi motiválta Beuyst ennek kidolgozására, és ez miként hatott művészetére?
A szociális plasztika eredete Beuys személyes élettörténetére vezethető vissza, bár egyes források szerint kétséges, hogy valós-e a történet. Beuys a második világháborúban teljesített szolgálatot, amikor repülője lezuhant a Krím-félsziget havas-jeges területén. Az ott élő nomádok találták meg, testét bekenték zsírral, betekerték filccel, így tudott felmelegedni és megmenekülni a fagyhaláltól. A történtek hatására Beuys egész életében olyan anyagokkal foglalkozott, amelyek hőre reagálnak. Ezért kezdett el zsírral, viasszal, filccel dolgozni, így jöttek létre több tonnás zsírtömbökből álló szobrai, illetve a Ludwig Múzeum gyűjteményében található, filcből és méhviaszból készült Pecsétes levél is, amely a hatalmas zsírszobrokhoz képest kétségkívül egy rendkívül finom, érzékeny és filozofikus alkotás.
Joseph Beuys Pecsétes levél | Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum
Ennek az eseménynek a hatására dolgozta ki művészetfilozófiáját, amelynek központi eleme a szociális- vagy hőplasztika, amely az emberi szeretet megnyilvánulása.
Beuys szerint a szabad akaratú ember az evolúciós folyamatban a szeretet által juthat magasabb szintre, ezt az előrelépést segítheti elő a hőplasztika.
A társadalom is, mint egy alakzat formálható Beuys szerint, amely folyamathoz szükség van a művész kreativitására, invenciójára. És mivel teóriája szerint bárki lehet művész, ott van mindenkiben a lehetőség, hogy a szeretet kinyilvánításával jobbá tegye a világot.
Beuys Zsírszobrai Berlinben a Hamburger Bahnhof kiállításán. A szobrok hőmérsékletét folyamatosan mérni és kontrollálni kell, nehogy felolvadjanak | Fotó: Sugár Zsófia
Több tonnás zsírszobrait nézegetve kissé talán túl idillinek tűnhet Beuys rendszere, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy több akciójával valóban arra törekedett, hogy egy élhetőbb, szebb és jobb hellyé változtassa az embereket körülvevő környezetet. 1978-ban fizetett politikai hirdetésnek álcázva tette közzé manifesztumát, amely később a német Zöld mozgalmak egyik legfontosabb kiáltványává vált. Négy év múlva a kasseli documentára egy nagyszabású akcióval készült, hétezer fa elültetésére öt év alatt. Ezt egy olyan időszakban tervezte, amikor az ipari szennyezés következtében katasztrofálissá vált az erdőpusztulás Németországban. Sajnos a fák elültetését már nem érhette meg, halála után néhány héttel került rá sor 1986-ban. Beuys legnagyobb ökológiai terve, amely a hamburgi kikötő mérgező iszapmezőjének megtisztítása lett volna, végül nem valósult meg. Törekvései azonban nem voltak hiábavalók: alkotásai, filozófiája, akciói a mai napig hatással vannak a kortárs művészet hőérzékelésére és az emberiség szeretet által alakított fejlődésére.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.