Ebben a hónapban a Ludwig Múzeum könyvtára fotó témában szerzett be hiánypótló anyagokat a Vintage Galéria jóvoltából. A műveket Üveges Krisztina művészettörténész ajánlja figyelmükbe. 
A galéria vezetője, Pőcze Attila, a 2000-es évek eleje óta adja ki magyar fotótörténeti sorozatát, amelyben kortárs magyar művészek (többek között Mauerer Dóra, Szombathy Bálint, Bak Imre) fotográfiai munkássága ugyanúgy helyet kapott mint a fotótörténetet átfogó munkák
A kiadványok hiánypótló jellege mellett külön aktualitást adott, hogy a fotográfia az utóbbi évtizedekben soha nem látott népszerűségre tett szert a kiállítótermekben és az aukciós házakban egyaránt. Több mint száz éves történelme során voltak olyan alkotók, akik a fotót mint sokoldalú médiumot, míg mások gondolatok megjelenítésére vagy dokumentálásra alkalmas eszközként hirdették a festészet és a szobrászat mellett. Ezzel együtt is soha még annyiféle megközelítés, stílus és kifejezésmód nem volt terítéken mint napjainkban.
Hogy eligazodjunk e rengetegben, érdemes a történet elejétől áttekinteni az alkotókat és tendenciákat, amelyek lehetővé tették a mostani sokszínűséget. A Ludwig Múzeum könyvtárába bekerült sorozat különlegessége is abból fakad, hogy nem pusztán egy checklist, ahol kipipálhatjuk a fontos művészeket, hanem a magyar fotográfia történetét folyamatában tárja elénk. A szerkesztés inkább témaköröket mutat be, de a tematikus feldolgozást lazán kezeli, így látható válik az alkotók közötti összefüggések rendszere. Az egy kötetbe kerülő reklámok, csendéletek, szociofotók és városképek itt jól megférnek egymás mellett; a képeket létrehozó közeg ugyanis a magyar művészet legjobb korszaka volt, az egységes, letisztult formák és bravúros megoldások a modernizmus előremutató, máig ható előfutárai.
A sorozat kötetei folytatják a búvópatakként fel-felbukkanó témakörök bemutatását egy-egy művész monográfiájával, így bepillantás adnak kevésbé ismert, a történelmi események okán megszakadt vagy ritkán látott fotó-életművekbe. A fotó-alapú munkák bemutatása különösen izgalmas egy inkább festményeiről vagy performanszairól ismert alkotó esetében, pedig a multimediális tevékenység jellemző volt a magyar neoavantgárd generációjára.
Ez a szál vezet át a kortárs magyar fotó területére. A témát eddig eddig két szám dolgozta fel (Kortárs Magyar Fotó I., II.), amelyek konceptuális megközelítéseket mutatják be be a hetvenes évektől napjainkig. A nagyszerű szakmunkákban azt a sokrétű folyamatot követhetjük nyomon, melynek révén a művészek kísérletei során új eljárási- és bemutatási módok születtek a hagyományos mesélő vagy a pillanatot megragadó fotó helyett vagy kitágították annak határát, hogy mit tekinthetünk a fotó tárgyának.
A csodálatos képanyagot a kétnyelvű (magyar-angol) bevezető szövegek és az életrajzok egészítik ki. A könyvekről további információkat találnak itt és itt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.