Egy taktilis fejlesztőjáték születése

Beszélgetés Prelozsnik Dórával, a METU frissen végzett hallgatójával Gáyor Tibor halála kapcsán

|

A Ludwig Múzeum és a METU együttműködése során Gáyor Tibor Q8/8 Spirális demontázs 1-16 című, a Ludwig Múzeum gyűjteményében található, jelenleg az Időgép című gyűjteményi kiállításban látható műve jelentette a kiindulópontot Prelozsnik Dóra, a METU tervezőgrafika szakos hallgatójának egy taktilis fejlesztőjáték, egyben designtárgy megtervezéséhez.

 2022 őszén részt vettél a Ludwig és a METU közös játéktervező kurzusán.

A cél olyan játék fejlesztése volt, amely reflektál egy a Ludwig Múzeum gyűjteményében található műre, és amely közelebb hozza az érdeklődőt a kiindulópontot képező műalkotás lényegéhez is. Miért esett a választásod Gáyor Tibor alkotására?

A tervezőgrafika BA diplomám középpontjában egy vizuális észlelést fejlesztő játékkészlet állt, amelyet Brittnek Andrea témavezetésével kisiskolások számára terveztem. Azóta is töretlenül vonz a geometrikus design, így az őszi szemeszterben a csoportunknak tartott múzeumpedagógiai bemutató és tárlatvezetés során könnyen tudtam kapcsolódni Gáyor Tibor Q8/8 Spirális demontázs című sorozatához. Az első pillanattól foglalkoztatott a műalkotás mögött meghúzódó izgalmas logikai rendszer és hajtásmechanizmus, ami a mű szerialitását adja.

 metu_prezentacio_20230117_szabozsofifotoja.jpg

A szemesztert megelőzően ismerted a művészt és a munkásságát?

Nem, az Időgép kiállítás keretein belül találkoztam először az alkotó nevével és az említett műalkotással. A csoportunknak szervezett tárlatvezetés során a múzeumpedagógusok és kurátorok megosztottak velünk néhány olyan érdekes alapinformációt, ami megadta nekem a kezdő löketet egy átfogóbb kutatáshoz. Még aznap elolvastam Gáyor Tektonika című monográfiáját, ami őszintén elgondolkodtatott és megérintett: a művek mögötti gondolati vázlatok, alkotói megjegyzések és reflexiók egyfajta életfilozófiaként fogalmazódnak meg az írásműben. Érdekes volt követni azt a folyamatorientált kísérletezést, ami számomra a játékosság és a precizitás különleges kombinációjaként rajzolódott ki.

 Mi volt a szándékod a játékkal, a mű melyik karakterjegyét kívántad kiemelni vele?

A Q/4 tervezésekor a taktilitás segítségével szerettem volna közelebb hozni Gáyor térgeometriai látás- és gondolkodásmódját a befogadókhoz. A célom az volt, hogy a játékos a szabad kísérletezés által – tudattalanul – fejlessze térlátását: a foglalkozás során az elsődleges szempont így a logikai összefüggések saját élmény alapú felfedezése és a geometriai érdeklődés felkeltése.

q_4_04.jpg

Folytatod-e játéktervezést?

A sorozat kombinatorikai jellege miatt rengeteg lehetőséget rejt még magában: a tervezés során több olyan vázlatot és próba makettet készítettem, ami további – akár egymásra épülő – készletek fejlesztésére késztetnek. A jövőben örülnék, ha az érdeklődési területeim összekapcsolásával egyre több hasonló szemléletű projekttel segíthetném tervezői oldalról a játékos készségfejlesztést.

q_4_06.jpg

Mik a közvetlen terveid a nyárra, a következő évre?

A diplomavédéssel egy intenzív időszak zárul most le, így a júliust pihenéssel tervezem tölteni. Ősztől tervezőgrafikusként szeretnék elhelyezkedni, emellett pedig elkezdek egy művészetterapeuta képzést. Közel áll hozzám a social design; remélem, a későbbiekben minél több érzékenyítő projektben lesz lehetőségem részt venni.

Az interjút készítette: Nagy Barbara múzeumpedagógus, Ludwig Múzeum
Fotók: Szabó Zsófia

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr9918175167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása