A napokban töltötte be 85. életévét az egyik legismertebb német festőművész, Georg Baselitz.
Rendületlenül szárnyaló karrierje az NDK-ból való távozás után indult el. Nevet változtatott: nevét a szülőhelye, a Drezda melletti település, Deutsch-Baselitz után vette fel. A kelet-berlini Weissensee főiskoláról négy szemeszter után "társadalmi-politikai éretlensége" miatt kitették, ami számára egyetlen utat jelentett – az akkor még átjárható határon át Nyugat-Berlinbe, majd az ottani Akademie der Künste-re. Itt fejezte be tanulmányait, de ezt sem tartotta sokra. Bár 1980-as évektől kezdve maga is professzor lett, kételkedése a művészeti oktatás értelmét illetően sosem múlt el. Ahogy 1990-ben írta:
A képeknek nincsenek szabályaik. Csak akadémiák vannak, ahol megtanítják, hogyan lehet a tehetséget kizsákmányolni.
Kezdetektől a figurativitás foglalkoztatta, hasonlóan progresszív kortársaihoz (Sigmar Polke, Gerhard Richter), akik az absztrakcióba beleunva keresték a festészet lehetőségeit, egy olyan nyelvezetet, ami ténylegesen megszólítja – Baselitz szavával – "fejbe veri” a kortársakat.
1969-ben jött a jelentős fordulat munkásságában: egy hosszabb alkotói krízist követően a motívumokat egyszerűen a fejére állította képein. „Ez egy mesterséges szabály, de épp annyira hamis, mint a konvencionális szabályok. … Mert egyetlen papírlap, vászon vagy felület sem illeszkedik a természetes égtájakhoz (fent, lent, jobbra, balra). Ez egy megállapodáson alapuló forma, konvenció, és rájöttem, hogy ezzel a konvencionális formával szakítani tudunk, ha a motívumokat 180 fokkal elforgatjuk.”
Baselitz márkajele, a feje tetejére fordított kép lett.
Georg Baselitz: Őszirózsás kereszt, 1983, olaj, vászon; 314 x 210 cm. A Peter és Irene Ludwig Alapítvány adománya, 1989 | Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum
A művész kiszólásairól, kegyetlen megjegyzéseiről is elhíresült.
„A nők nem tudnak jól festeni.”
„Minden német festő a múlt neurózisával küzd. Tehát háború, háború utáni állapot, és leginkább az NDK. Ez mind foglalkoztatott, a rajtunk lévő nyomással és depresszióval együtt. Mondhatjuk, hogy a képeim egyben csaták is.”
Máshol: "Engem zavar, hogy az emberek manapság úgy érzik, minden jár nekik. Az ‘adj munkát’, ‘adj pénzt’ rendszere. Megtanultam, hogy ha akarsz valamit valakitől, akkor vagy fejbe kell vágnod, vagy meg kell küzdened érte." Vagy: "Nem tudok élvezni semmit, mert unatkozom, ha nem dolgozom."
A Ludwig Múzeumban három munkája (a G-fej című szobra, az Őszirózsás kereszt és a Krisztus kigúnyolása című festménye) található, melyek az aacheni Ludwig Stiftung jóvoltából kerültek a gyűjteményünkbe.
Idén több kiállítása is lesz a mesternek Európa-szerte. Izgalmasnak ígérkezik például a Bécsben március 7-én nyíló Nackte Meister, amelyen a Kunsthistorisches Museum gyűjteményéből általa válogatott klasszikus aktok mellett állítja ki a műveit.
Jó egészséget és további (dühödt) lendületet kívánunk a művésznek!
Fabényi Julia
A bejegyzés trackback címe: