Ludwig Múzeum Blog

Ludwig Múzeum: Mi az oka, hogy a BarabásiLab nem egy fizikailag megnyilvánuló művet, hanem egy elektronikus jelet adományozott múzeumunk gyűjteményének?

Barabási Albert-László: Egyrészt, mert a BarabásiLab adatművészeti tevékenysége javarészt digitális kreatív eszközökön alapul, amely a mai társadalom digitális és algoritmikus átalakulására támaszkodik. Másrészt, a téma is aktuális, hiszen épp a magyar művészeti hálózatot mutatja ez az NFT, amely a magyar művészeti közélet tagjainak kapcsolatait térképezi fel.

 LM: Téged milyen szempontból érdekel ez a technológia, ill. tágabban az NFT, mint jelenség és trend?

BA: Az NFT-k több okból is izgalmasak. Az egyik aspektus a nyitottság, az a tény, hogy egy új művészeti piactér született a szemünk láttára, amelyben minden egyes tranzakció nyilvános mind az elsődleges, mind a másodlagos piacon, akár csak a művek felértékelése. Nemrég a New York Times-ban megjelent cikkemben [https://www.nytimes.com/2021/05/07/opinion/nft-art-market.html] írtam arról, hogy ez a nyitottság teszi lehetővé, hogy tanúi lehessünk annak, ahogy ez az új közeg kialakul, és az elemzése során pedig a művészeti világ egy teljesen új szegmensébe kaphatunk betekintést.  

Hiszek abban is, hogy az NFT művészeti tér furcsa és egyben különleges esztétikája innovatív erővel is bír, és egy új vizuális modellt képvisel. Azok számára, akik nem járatosak ezen a területen, akár még giccsesnek is tűnhet, hisz legalább annyira különbözik a kortárs művészeti közegben láthatótól, mint amennyire különbözhettek az impresszionisták művei az akadémista kortársaikétól. Nagyon sokat tanulhatunk ebből az új vizuális kifejezési módból.

Barabási Albert László, 2020

LM: Van abban tudatosság, hogy a BarabásiLab első NFT művei magáról a művészeti színtérről, ill. az NFT munkák gyűjtői hálózatáról szólnak?

BA: Minden művészetnek meg kell tudnia szólítani a közönségét. Nagyon is tudatosan döntöttünk úgy, hogy az első NFT műalkotással az NFT közösségre összpontosítunk. Számos művet adtunk el a digitális művészei piacon (Foundation, SuperRare). Ezek a platformok remekül megmutatják az NFT piac struktúráját és fejlődését, a művek, művészek és a gyűjtők közötti viszonyokat. Az a célunk, hogy értelmes módon kapcsolódjunk ehhez a közösséghez, és ezt úgy tudjuk a legjobban, ha azt tesszük, amihez a legjobban értünk: egy adatokon alapuló tükröt mutatunk felé.

LM: Milyen perspektívát látsz az NFT kereskedésben? A  jelenlét, a gyűjtés egyben kanonizálja is a BarabásiLab adatvizualizációit, mint kortárs művészeti alkotásokat?

BA: Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy az NFT piac hosszú távon fennmarad, és harmonikusan illeszkedik majd a hagyományos művészeti piachoz. Az NFT-k egy újabb médiummá válnak a festmények, a szobrok, installációk vagy a performance-ok mellett. Ez lesz viszont az a médium, amelyet a digitális közegben működő művészek mindegyike használni fog, legalábbis egy bizonyos mértékig. Emiatt a sikeres jelenlét az NFT piacon egyben kanonizációs szerepet is játszik majd, akárcsak a múzeumok vagy a galériák kiállításai. Az NFT-k még keresik a helyüket és a szerepüket ebben az ökoszisztémában, de szeizmikus változások várhatók a technológiában és annak használatában is. Nekünk azonban mindenképp részt kell ebben vennünk, hogy teljes egészében kihasználjuk a médiumban rejlő lehetőségeket. Tekintve a BarabásiLab egyre inkább kibontakozó jelenlétét a művészeti világban, az NFT tér megnyílását nem is lehetett volna jobban időzíteni.

BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve. Az intézményi háló nyomtatott változata / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2020. október 10. – 2021. június 26.

LM: Most komoly figyelem fordul az NFT felé. Mit gondolsz, meddig tart ez? Folyamatos lesz az intenzív növekedés?

BA: Az adataink azt mutatják, hogy a különösen nagy mértékű márciusi növekedést követően az NFT színterén, a Beeple vásár után, most konszolidálódik a piac. Azok, akik meg akartak itt jelenni, legyen szó művészekről vagy gyűjtőkről, ezt mára megtették. Így most kevesebb új művésszel vagy gyűjtővel számolhatunk, és az NFT-k piaca sok szempontból hasonul a hagyományos művészeti kereskedelemhez. Jelen van egy növekvő túltermelés, és már nincs szó megdöbbentő árakról, hanem csupán arról, hogy mindenki találjon vevőt a műveinek. A világ egyre inkább részesévé akar válni a Metaverzumnak, és ennek a területnek a jelentősége a közeljövőben még tovább erősödik majd.

 Készman József

(fordítás: Rothman Gabriella)