Szeptember 15-én, vasárnap zár a Király Tamás. Out of the Box című kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlat záróhétvégéjén számos programon vehetünk részt (szombaton és vasárnap is), illetve megtekinthetjük az eredeti ruhakreációkat és a gazdag fotó- és videódokumentációt. A kiállítás tematikus termeit körbejárva megismerhetjük a legendás 1988-as berlini Dressater bemutató történetét is, amelyről alábbi cikkünkben olvashat összefoglalót.
A berlini bemutatón Király Tamás modelljei elindulnak az 50 méter hosszú, plafonról belógatott kifutón | fotó: Almási J. Csaba
A Dressater szervezője és a meghívott divattervezők
1988-ban Berlin elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ebből az alkalomból kapott felkérést a nemzetközi divatvilágban elismert berlini tervező Claudia Skoda, hogy szervezzen egy divathetet az akkori Nyugat-Berlinben, amely a Dressater nevet kapta.
A Dressater kísérőfüzete a mai napig fellelhető antikváriumok rejtett kincsei között. A szöveg egyik szerzője Claudia Skoda, akinek saját kiadója jelentette meg a füzetet | forrás: antikvárium.hu
Skoda összesen hét divattervezőt hívott meg az eseményre. A meghívottak között szerepelt például Tom Adams, Yoshiki Hishinuma, Rudi Genreich és az 1970-es évek óta a mai napig világsikernek örvendő Vivenne Westwood is, illetve
egyedüli kelet-európai tervezőként Király Tamás.
A helyszín: Nyugat-Berlin, Hamburger Bahnhof
Az egy hétig tartó eseményen minden tervezőnek volt egy saját show-ja, köztük a szervezőnek, Claudia Skodának is. A bemutatókat az akkoriban üresen álló, ma már kortárs művészeti múzeumként funkcionáló Hamburger Bahnhof hatalmas épületében tartották. A modellek egy meredek lépcsőn sétáltak le, majd egy körülbelül ötven méter hosszú, a nézők feje felett belógatott kifutón vonultak végig.
A Hamburger Bahnhof épületében belógatott kifutó. A bemutató előtti próbán még üres a kifutó alatti nézőtér | fotó: Almási J. Csaba
A Ludwig Múzeum kiállításán a berlini bemutató egy külön termet kapott, amely megidézi a Dressater helyszínét, a hídszerű kifutót, amelyen a kollekció eredeti ruhái láthatók, és a lépcsőt, amelyen helyet foglalva végignézhetjük a monitorokon futó korabeli felvételeket. Láthatunk fotókat arról, ahogy varrták, próbálták és csomagolták a ruhákat Király Tamás lakásán. Számos fénykép készült a helyszínen is magáról a bemutatóról, a backstage-ről, illetve az afterpartiról, amelyek között szerepelnek Király Tamás és Vivienne Westwood közös képei is. Az egyik monitoron részleteket láthatunk Király Tamás és a többi tervező show-ján készült videókból, így össze tudjuk hasonlítani, hogy mihez képest hozott újat Király Tamás kollekciója.
Látogatók a Ludwig Múzeum kiállításának berlini tematikájú termében | fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum
A kollekció
Egy nagyon komoly, 30-40 darabos kollekcióval utazott ki Király Tamás és csapata Berlinbe. Ebből csak 3 darab maradt meg az utókornak, ezek a ruhák láthatók a kiállításon. A berlini anyag különbözött Király Tamás későbbi kollekcióitól, mert mind színvilágában, mind anyaghasználatában egységesebb volt.
A ruhákon, amelyek rendkívül letisztultak voltak, a geometriai formák domináltak, amelyeket Oscar Schlemmer, a Bauhaus mestere által megálmodott Triádikus balett című előadás nagyméretű, olykor groteszk jelmezei inspiráltak.
(A Triádikus balettről itt írtunk bővebben)
Király Tamás kollekciójának egyik fő vonalát a sötétkék és fekete bársonyruhák alkották, amelyeket a legolcsóbb pamutanyagból készült pomponok díszítettek. Ezeket a darabokat a berlini bemutató utáni években számos budapesti fotózáson, Váci utcai vonuláson, illetve Jancsó Miklós filmjeiben is viselték a modellek. A sötétkék ruhák anyaga a tradicionális kékfestőre hasonlított, ezen kívül a fekete, piros és a szürke színek uralták a kifutót.
Fotózás a Stern magazin számára a berlini bemutató után, 1990-ben Budapesten, a Gellért-hegyen | fotó: Almási J. Csaba
A ruhákat formájuk szerint is lehetett csoportosítani: csillagruhákat, lépcsőruhákat és virágruhákat láthatott a berlini közönség, illetve az úgynevezett hajó- vagy vitorlaruhákat, amelyek mozgás közben a belógatott kifutón a tenger hullámzására emlékeztettek.
Hajóruhák hullámzása a Dressater bemutatóján | fotó: Almási J. Csaba
A ruhák egy másik csoportját képezték az 1980-as évek munkásruháit és az 1920-as évek konstruktivizmusának formavilágát ötvöző darabok is. Mindegyik ruhához különleges kalapot is viseltek a modellek. A kiegészítők terén Király Tamás kreativitása nem ismert határokat, ugyanis a legkülönlegesebb ruhákat a leghétköznapibb kiegészítőkkel úgy tudta ötvözni, hogy azok tökéletesen harmonizáltak egymással. A berlini bemutatón a ruhakölteményekhez hegesztőszemüveget, halinacsizmát és munkáscipőt viseltek a modellek.
Geometrikus munkásruhák, hegesztőszemüveg és halinacsizma a Dressater bemutatón | fotó: Almási J. Csaba
A legnagyobb sikert azonban a kismamacipő aratta, mivel a nyugat-berlini közönség tagjainak ez a fajta lábbeli teljesen ismeretlen volt.
Ezt a hosszúszárú, orránál és sarkánál nyitott cipőt a nyolcvanas években Magyarországon gond nélkül, olcsón be lehetett szerezni, és tökéletesen passzolt a kollekció ruháinak színéhez, mivel pont sötétkék, fekete és fehér színekben lehetett csak kapni.
Bársonyruhák kismamacipővel | fotó: Almási J. Csaba
Almási J Csaba fotográfus, aki több mint húsz éven át volt Király Tamás munkatársa, és a berlini bemutatón is részt vett, azt mesélte, hogy a bemutató után „Vivienne Westwood külön megjegyezte, hogy micsoda fantasztikus lábbelik ezek, hiszen ő még soha életében ilyet nem látott.”
Előkészületek
A ruhák elkészítése közel 10 hónapig tartott és nem volt egyszerű folyamat. Például egy ruhamellrészt 6-7 anyagszeletből kellett megvarrni, majd bársonyból kiszabni, utána merevíteni és rávarrni a ruhára, hogy megkapják a kúpos formát. Király Tamás, mint mindig, a berlini kollekció készítésekor is team-munkában dolgozott, és a munkafolyamat bizonyos szakaszaihoz kérte fel a professzionális varrónőket. A nehézségek ellenére végül a teljes kollekció időben elkészült.
Készülnek a ruhák Király Tamás lakásán | fotó: Almási J. Csaba
A show és az afterparti
Király Tamás, ahogy a többi Berlinbe meghívott tervező is, egy önálló show keretén belül mutatta be alkotásait, Open Doors címmel. Ez egy igazi nagy volumenű bemutató volt, nagyon komoly sajtóérdeklődéssel. A kollekció hatalmas sikert aratott, és nemzetközi ismertséget hozott.
A közönség a tervezőket ünnepli | fotó: Almási J. Csaba
Almási J. Csaba sokat mesélt a bemutató utáni afterpartiról is, amelynek szervezése nagy részben az ő feladata volt, és aminek a tematikáját szintén Király Tamás találta ki. Mivel egy speciálisan magyar partit szerettek volna rendezni, vásároltak még Budapesten 250 gyűszűt meg több liter barackpálinkát, így
a vendégek szó szerint „gyűszűnyi pálinkát” ittak,
és bármilyen kicsik voltak a gyűszűk, a pálinka mind elfogyott. Ezen kívül vittek magukkal szintén itthonról nagy piros fazekakat, amiben paprikás krumplit főztek, ezzel vendégelték meg az összegyűlt tömeget, miközben szalagos magnóról magyar cigányzene szólt. A parti szintén nagy sikert aratott.
A berlini vendégek sorban állnak a paprikás krumpliért | fotó: Almási J. Csaba
A Dressater után
A berlini kollekció sokak szerint Király Tamás fő műve. A bemutató után egy évvel jött a rendszerváltás, és Király Tamás neve egyre ismertebb lett a nemzetközi sajtóban. A külföldi tévéstábok és magazinok sorra látogattak el hozzá, készítettek vele interjút, jelentettek meg róla cikkeket a BBC-től a Stern magazinig, amelyben a Dressater bemutatója után
„divatpápának" nevezték, annak ellenére, hogy ő maga soha nem törődött az éppen aktuális divattal.
A kiállítás kurátorának, Timár Katalinnak a szavait idézve, a kiállítás bemutatja azt, „amiben Király Tamás valóban hatalmasat alkotott: a határterületeken mozgó, sehogy sem bekategorizálható, kreatív alkotó csodálatos művészetét.”
A Király Tamás. Out of the Box című kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.