Ludwig Múzeum Blog

Mi is a Bauhaus egyáltalán? Mit nevezünk Bauhaus-épületnek? Helyes ez a kifejezés? Ezeket a kérdéseket ősidők óta viták övezik. Többek között ezekről beszélgettünk Ritoók Pál művészettörténésszel, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársával, aki a Ludwig Múzeumban látható Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok című kiállítás részeként bemutatott kamaratárlat egyik kurátora. A Ludwig Múzeum workshopokkal, kurátori tárlatvezetéssel és divat-performansszal várja látogatóit a Bauhaus100 kiállítás záróhétvégéjén.

A Dálnoki-Kováts villa a Lejtő út 2/a alatt, tervezte: Molnár Farkas (1932) | forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 

Ludwig Múzeum (S. Zs.): Először egy régóta húzódó vitára kérdeznék rá, amely arról szól, hogy mit nevezünk Bauhaus-épületnek valójában. Például a budapesti Napraforgó utcai házakat szokás a Bauhausba sorolni, ez is hibás megnevezés? Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Mely épületekre mondhatjuk, hogy valóban Bauhaus-épületek?

Ritoók Pál: Nagyon örülök a kérdésnek! A Bauhaus nem stílus. Még akkor sem, ha a weimari művészeti iskolának már az 1920-as években is azzal kellett szembenéznie, hogy a Bauhaust széles körben stílusként kezdték emlegetni. És még akkor sem, ha a mai ingatlanhirdetésekben is gyakran Bauhaus-stílusú házakról olvashatunk. Építészettörténészként az a dolgom, hogy újra és újra megpróbáljam tisztázni a fogalmakat, még akkor is, ha tudom, hogy ez szélmalomharc a közvélekedéssel szemben.

A Bauhaus egy jóval átfogóbb, az 1920-as évektől az 1970-es évekig kimutatható jelenség, a modern mozgalom része. A modernizmusra viszont már nyugodtan mondhatjuk, hogy stílus.

Szigorú értelemben azt nevezhetjük Bauhaus-háznak, amelyet olyan valaki tervezett, aki a Bauhausban tanult.

Ezt alapul véve a Napraforgó utcában csak a Ligeti Pál és a ténylegesen Bauhausban tanult Molnár Farkas által közösen tervezett 15. számú, valóban határozottan modernista jelleget mutató ház nevezhető Bauhaus-háznak.

A Napraforgó utca 15. számú ház, tervezte Ligeti Pál és Molnár Farkas (1931) | forrás: napraforgoutca.hu

De ez nem jelenti szükségszerűen, hogy egy Bauhausban tanult tervező minden műve modernista, és erre éppen Molnár Farkas néhány később épült háza a legjobb példa.

Így a „Bauhaus-ház” kifejezés félrevezető, ezért nem érdemes használni. Helyette beszéljünk inkább modernista épületekről!

Mi jellemzi a modernista épületeket?

A modern mozgalom hívei szerte a világban a 20. századi élet kereteit adó újfajta épületeket kívántak tervezni, amelyeket gyakran aszimmetria, lazán szerkesztett alaprajz, egyszerű mértani idomokból (kocka, hasáb, félhenger) komponált épülettömegek, vas vagy vasbeton vázszerkezet jellemzi, illetve nagy ablakok, amelyek beengedik a napfényt. A modernizmus jellemzői között fontos szerepet játszott az egészséges élet, a napfény és a jó levegő kultusza, az újfajta építőanyagokkal és szerkezetekkel való kísérletezés, a tér funkcionális igényekből kiinduló megformálása.

Melyek a modernista épületek Magyarországon?

Számos példát találhatunk, főleg Budapesten. A Napraforgó utcai házak közül az említett 15. számún kívül például a Fischer József által tervezett 20. számú, Vágó László 1. és 11. számú, ifj. Masirevich György 13. számú és Kozma Lajos 5. és 6-8. szám alatt emelt lakóháza.

A családi házak kategóriájában Molnár Farkas XII. Lejtő út 2/a alatti Dálnoki-Kováts villáját (1932) vagy a részben saját családja számára is tervezett II. Lotz Károly utca 4/b alatti társasházát (1933) kell említeni.

A Ludwig Múzeum kiállításán bárki játszhat a Bauhaus kártyával, amelyen a budapesti modernista épületek szerepelnek. Készítette: Bauhaus QR Team, témavezető: Varga Piroska | fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum 

A modernista sávos beépítést mutatják az egykori Országos Társadalombiztosító Intézet mai II. János Pál pápa tér délkeleti oldalán sorakozó 6 és 8 emeletes bérházai (1934). A modernista kórházak közé tartozik a Gerlóczy Gedeon által tervezett Baleseti Kórház (1937–1939) és a Brestyánszky Tibor tervezte hozzá kapcsolódó rendelőintézet (1937–1938). A középületek kategóriájában a Szabadság tér déli oldalán álló egykori Pénzintézeti Központot (Lauber László és Nyiri István, 1938–1939), a Rimanóczy Gyula alkotta Dob utcai egykori Postaigazgatóság épületét (1937–1939), vagy a Bartók Béla úti egykori Simplon mozit és bérházat (1934) és Kozma Lajos Margit körút 55. szám alatti Átrium mozi és bérházát (1935) lehet említeni.

A Simplon-ház a Bartók Béla úton, tervezte Preisich Gábor és Vadász Mihály (1934) | forrás: budapest100.hu

Az egyházi építészetben kiemelkedik a Csaba utca 5. szám alatti városmajori Jézus Szíve plébániatemplom (1933) és a Pasaréti téri ferences templom (1934). Az előbbi Árkay Aladár és Bertalan, az utóbbi Rimanóczy Gyula alkotása. A sportépítészetből sokan ismerhetik a Hajós Alfréd tervezte margitszigeti Nemzeti Sportuszodát (1929–30) és ugyanott a nemrég felújított Palatinus strandfürdőt (1936).

A Nemzeti Sportuszoda a Margitszigeten, tervezte Hajós Alfréd (1929-1930) | forrás: budapest100.hu

A lista folytatása helyett inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az összkép folyamatosan változott. A kezdetben szigorú elveket és formákat hirdető hazai modernizmus idővel némileg megszelídült, a házak anyaghasználatukban és kialakításukban idomultak a hazai éghajlathoz és szűkebb környezetükhöz, gyakran magas tetővel épültek.

Ha a Bauhaus nem stílus, akkor hogyan lehet leginkább meghatározni?

A Bauhaus egy nyitott szellemiségű iskola volt, amely alapvetően szemléletmódot kívánt tanítani, egy probléma vagy feladat újszerű, komplex megközelítését, amely aztán épületekben vagy használati eszközökben tárgyiasult.

A magyar művészek kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a Bauhausban. Mi az oka ennek?

A Bauhaus első igazgatója, Walter Gropius nyitott volt a kreatív emberekre, bárhonnan is jöttek, és ha úgy látta jónak, teret adott nekik a tanításban vagy több esetben magántervezőirodájában is. Az első ott tanuló magyarok hívták a többieket, akik aztán szintén továbbadták a hírt, hogy működik Weimarban, majd Dessauban egy nyitott szellemű művészeti iskola. Nyilván annak is fontos szerepe volt, hogy Gropius 1923-ban meghívta a Bauhaus tanári karába az általa igen tehetségesnek tartott Moholy-Nagy Lászlót, majd 1925-ben a korábban a Bauhausban végzett, tehát „saját nevelésű” Breuer Marcellt.

A Bauhaus tanári kara 1926-ban az iskola dessaui épületének tetején. A képen középen cigarettával a kezében Walter Gropius, balról a negyedik Moholy-Nagy László, Gropius mögött, jobbra Breuer Marcell | forrás: bauhaus.de

A Bauhaus vezetése általában is nagyon fontosnak tartotta az intézmény népszerűsítését. Erre példa az ebből a célból létrehozott és történetesen a szintén magyar Kállai Ernő által szerkesztett Bauhaus Zeitschrift egyik reklámoldala, amely több európai nyelven, köztük magyarul is hirdette: „Tanuljatok a Bauhausnál!”. 

„Tanuljatok a Bauhausnál!” Hirdetés a Bauhaus Zeitschriftben | forrás: design.newcity.com

A Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok című kiállítás nyitóterében egy kamaratárlat fogad minket, amelynek Ön az egyik kurátora. Mit láthatunk ebben a térben?

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ saját anyagából és magántulajdonban lévő tárgyakból állítottuk össze a kamarakiállítás anyagát kurátortársammal, Sebestyén Ágnes Anna művészettörténésszel. A kiállított tárgyak és dokumentumok egy része igazi ereklye: a Bauhaus világhírű tanáraihoz, az ott tanuló vagy oktató magyarok személyéhez kapcsolódó relikvia, amelyek közül több most kerül először a nyilvánosság elé. A látogató például olyan Breuer Marcell tervezte csőbútorokat is láthat itt, amelyeket Breuer saját maga is használt 1934-ben, amikor hazatért a hitleri Németországból. Ekkor Molnár Farkassal és Fischer Józseffel közös építészeti irodát tartott fenn Budapesten.

A Ludwig Múzeumban kiállított eredeti, Breuer Marcell által tervezett és használt csőbútorok | fotó: Kovács Zsófia 

Szerepel egy a Bauhaus dessaui tervezőirodájából származó asztali lámpa, amelyet az ott tanuló, majd dolgozó Weiner Tibor építész hozott el távozásakor, majd vitt magával mindenhova a Szovjetunión, Franciaországon és Chilén át Magyarországig. Kiállítottuk Walter Gropius és Moholy-Nagy László néhány levelét, Weiner Tibor Mies van der Rohe által aláírt Bauhaus diplomáját, a szintén ott tanult Molnár Farkas látványos építészeti rajzait, Kárász Judit és Fodor-Mittag Etel Bauhausban tanult fotósok olyan képeit, amelyek a világhírűvé vált iskola életébe engednek bepillantást.

Így működnek a Wagenfeld tojásfőzők, amelyek a Ludwig Múzeum kiállításán is láthatók | videó: Somogyvári Ágnes és Szőnyi András / Ludwig Múzeum

Mi az, ami a Bauhaust különlegessé teszi Ön szerint? Mi teszi még 2019-ben is relevánssá és aktuálissá?

A Bauhausban a kísérletezés bátorsága nyűgöz le, legyen az eredmény fiaskó vagy örökzöld világsiker. Ez érvényes az oktatási elvekre és módszerekre, amelyek már Gropius kilenc évig tartó vezetése alatt és később is szinte évente változtak vagy legalábbis módosultak, és a tanítás persze nagyban függött az egyes mesterek személyétől is.

Ritoók Pál a Bauhaus100. Program a mának című kiállítás sajtótájékoztatóján | fotó: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum

A kísérletezés bátorsága érvényes a Bauhaus tárgyiasult eredményeire is: a weimari időszak kísérleti lakóházára, a Haus am Hornra, vagy magára az emblematikussá vált dessaui iskolaépületre és a szintén sokak által csodált, de mint hamar kiderült, például nehezen kifűthető mesterházakra. Igaz ez a Wagenfeld tervezte híres, fehér félgömb búrájú asztali lámpára is, amelyet eredetileg tömegcikknek szántak, de előállítási költségei miatt a maga korában csak áhított luxustárggyá tudott válni.

A bátorságra buzdító szellemiség és sokszínű kreativitás szerintem ma is áhított példa.

A Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok című kiállítás augusztus 25-ig, vasárnapig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban. A finisszázs programjairól a Ludwig Múzeum weboldalán tájékozódhatnak.