A Ludwig Múzeumnak nemcsak a műtárgygyűjteménye, de a kortárs művészeti könyvtára is egyedülálló. A könyvtári katalógus rekordjainak száma a napokban lépte át a húszezres határt, ebből az alkalomból beszélgettünk Üveges Krisztina és Kántor Tibor könyvtárossal.
Üveges Krisztina és Kántor Tibor | fotó: Boros Géza
Üveges Krisztina: A könyvtár története visszanyúlik a múzeum 1991-es alapításáig. Az első igazgatónk, Néray Katalin kezdte el a múzeum profiljához igazodva szisztematikusan gyűjteni a huszadik század második felének hazai és külföldi képzőművészeti monográfiáit, kiállítási katalógusait. Neki köszönhető, hogy sok fontos kiadvány elérhető nálunk már a hetvenes évekből, mert a saját könyvtárának jelentős részét az intézménynek adta. Így kerültek be a külföldi útjai során kapott nemzetközi kiállítások, biennálék katalógusai. Ezt az adományozási hagyományt a jelenlegi igazgatónk is folytatja.
Kántor Tibor: A múzeum kezdetben a Budavári Palotában működött, ahol a könyvtár még csak egy ún. tömör raktár volt, óriási, gördíthető fémszekrényekkel. 2005-ben költöztünk a mai helyünkre. Az új, modern környezet lendületet adott a fejlesztésnek, jóval nagyobb helyünk lett szabadpolcos rendszerrel. Elindult a belföldi és külföldi kiadványcsere, ami azóta is az egyik fő eszköze a gyűjteménygyarapításnak. New Yorktól Tokióig kapunk múzeumi kiadványok, melyek a legfrissebb kiállításokról adnak információt, és viszont – a csere révén a saját kiadványaink is bekerülnek a legfontosabb múzeumok könyvtáraiba.
A hazai szakmai folyóiratok mellett számos külföldi szaklapot előfizetünk. Olyan kurrens folyóiratok, mint például a Third Text, az Afterall vagy a Springerin Magyarországon csak nálunk érhetők el.
Néhány külföldi szaklap | fotó: Boros Géza
Mi a könyvtár specialitása, miben tekinthető vezető könyvtárnak?
Ü.K.: Viszonylag fiatal könyvtárról van szó, a nagy múltú rokonintézmények, mint a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok vagy a Magyar Képzőművészeti Egyetem szakkönyvtára nálunk sokkal nagyobb.
Amiben viszont mi vagyunk a legjobbak, az a nemzetközi kortársművészeti anyag, ezen belül is a kelet-közép-európai fókuszú gyűjtés.
A múzeum közel harmincéves működése során szerteágazó munkakapcsolatot alakított ki a régióban, ennek révén gazdag anyag került hozzánk, amit folyamatosan bővítünk.
A kiállítási katalógusok mellett időközben algyűjtemények is létrejöttek, mint a design, a fotóművészet, vagy a művészetelmélet. A legfrissebb, dinamikusan fejleszett szekció a Velencei Biennále Archívum, itt 1958-tól napjainkig gyűjtjük a képzőművészeti és az építészeti katalógusokat, illetve megtekinthetőek az utóbbi évek pályázatainak anyaga is. A könyvtár bejárati üvegportálján látható Kirakom a könyvtáramat projekt is egy velencei biennálés akció volt.
Idén hozzánk került a C3 megszűnt könyvtára is, így a médiaművészeti szekciónk is tovább erősödött.
Kik használhatják a könyvtárat?
K.T.: A könyvtár 2005 óta látogatható, 2010-ben szereztük meg a nyilvános könyvtár státuszt, amely a szolgáltatások bővülését hozta magával. Szakkönyvtárként működünk, de ez nem azt jelenti, hogy csak egy szűk szakmai közeg számára tartunk nyitva, törekszünk arra, hogy minden kortárs művészet iránt érdeklődőhöz eljusson a hírünk, s a múzeum küldetésének megfelelően mind tudásközpontként, kutatóhelyként, mind a kortárs művészet széleskörű népszerűsítése terén is szerepet vállaljunk. Az olvasósarokban például mindig a múzeum aktuális kiállításaihoz kapcsolódó kiadványokat válogatunk, ezekbe bárki szabadon belelapozhat, beiratkozni sem szükséges hozzá.
Most pédául észt művészek katalógusaiból válogattunk.
Nyitvatartási időnket is úgy alakítottuk, hogy olvasóbarát legyen, például szombaton is nyitva tartunk. A könyvtár programhelyszínként – könyvbemutatók, beszélgetések – helyszíneként is működik. A Múzeumok Éjszakáján legutóbb kortárs művészeti turkálót csináltunk ingyen elvihető fölöspéldányokból. Minden elfogyott.
Olvasóterem részlet | fotó: Boros Géza
A közgyűjteményekben egyre fontosabb kérdés a digitális hozzáférés.
Ü.K.: A nyilvános könyvtárrá válással elindult az online katalógus építése, így ma már otthonról is bárki szabadon böngészheti a gyűjteményt. Az online katalógus azt is lehetővé tette, hogy bekapcsolódjunk az Országos Dokumentum Ellátó rendszerbe, így országosan tudunk könyvtárközi kölcsönzéseket bonyolítani.
K.T.: Az elmúlt években sokat dolgoztunk azon, hogy az online katalógust minél jobban a könyvtárhasználók igényeihez igazítsuk. A leírások elkészítése során az ő szemszögükből is átgondoljuk, hogy milyen szempontok szerint kereshetnek, és kellő részletességre törekedve minden lényeges adatot igyekszünk rögzíteni. Gyakran előfordul, hogy nem egy konkrét kiadványt keres az olvasó, hanem egy adott művészről minden fellelhető dokumentum érdekli, ilyenkor lényegesen gyorsabbá teszi a folyamatot, hogy nemcsak a művész egyéni katalógusai, hanem a róla szóló cikkek, tanulmányok, illetve a csoportos kiállítások katalógusai is megjelennek a találatok között. Tavaly teljesen megújult, sokkal letisztultabbá vált az online elérhető könyvtári katalógus felhasználói felülete. A találatok között egyszerűen lehet szűrni például a megjelenés éve vagy a dokumentum nyelve szerint, így nagyobb rekordmennyiség esetén is könnyen átlátható, rendszerezhető az anyag.
Mik a könyvtár legújabb szerzeményei?
Ü.K.: Az újdonságok közül elsőnként Andy Warhol nemrég zárult spanyolországi kiállításának katalógusát emelném ki. A malagai Picasso Múzeum tőlünk is kölcsönözött egy Warhol-művet, ennek köszönhetően jutottunk hozzá a kiadványhoz, ami immáron a huszonötödik Warhol-katalógusunk. A másik újdonság egy ritkaság, melyet az Amazonon szereztünk be: ez az orosz velencei biennálés szereplések száztizennyolc évét bemutató vaskos monográfia. A hazai kiadványok közül a most megjelent Esélyt a múzeummal. Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kötetet emelném ki, amelyet múzeumunk munkatársa, Dabi-Farkas Rita szerkesztett és a napokban lesz a könyvbemutatója.
Andy Warhol malagai kiállítási katalógusa és a Múzeumi iránytű legújabb módszertani kötete | fotó: Boros Géza
Russian Artists at the Venice Biennale 1895-2013. Moscow, Stella Art Foundation, 2013 | fotó: Boros Géza
Mit lehet tudni a könyvtár terveiről?
K.T.: Jelenleg azon dolgozunk, hogy online hozzáférhetővé tegyük a folyóiratállományunkat. Ez egy aranybánya, melynek feltárásával harminc-negyven év rangos bel- és külföldi szakmai folyóiratcikkei lesznek kereshetők. Folyamatosan dolgozzuk fel többek között a Balkon, a Művészet, vagy a külföldiek közül az Artforum és a Frieze cikkeit, azonban még sok munka van előttünk. Ha sikerül ezt összekapcsolni az aprónyomtatványok feldolgozásával, akkor egy páratlan adatbázis jön létre az időszak kortárs művészetéről, mely más magyarországi archívumokkal szemben nemzetközi anyagot is tartalmaz.
A Frieze évfolyamai | fotó: Boros Géza
A könyvtárban nemcsak művészeti kiadványokat, hanem színpompás kis halakat is láthatunk.
Ü.K.: A három akváriumot egy kiállításról örököltünk. Egy Nam June Paik-videóinstalláció, a Videó-hal alkotóelemei voltak, amely a Pompidou Központ gyűjteményéből válogatott, A modernség talánya című kiállításunkon volt látható 2005-ben. Az eredeti aranyhalakat mára szivárványos guppik váltották, a mostani csapat már a sokadik generáció.
A bejegyzés trackback címe: