Ludwig Múzeum Blog

Az idei Velencei Építészeti Biennále magyar katalógusa bővelkedik az izgalmas írásokban. Egyet én is elkövettem, ami a szerelemlakatolás köztéri kultuszáról szól. Ez a kis összeállítás mintegy képes kiegészítése az írásnak és folytatása a Szabadság híd városi szubkulturájával foglalkozó előző bejegyzésnek, amely a matricázásról szólt.

A szerelemlakatolás köztéri divatja az elmúlt másfél évtizedben járványszerűen terjedt el Európa-szerte, egyre több nagyvárosban okozva gyakorlati problémákat. A lakatok száma rendületlenül gyarapszik, hiszen egy régi kínai legenda szerint ha a szerelmesek lakatot helyeznek el egy láncszemre vagy valamilyen hasonló végtelen tárgyra, akkor a szerelmünk is örökké fog tartani.

A szerelemlakatolást a szakirodalom a graffiti és a street art társaságában az urban creativity kategóriájába sorolja. Ezek közös jellemzője a spontán és civil cselekvés, a közterek „nem-exkluzív közönség általi” használata (Lachan MacDowall).

A Szabadság híd – Új horizontok a városban katalógus | fotó: Boros Géza

A spontán szerelemlakatolás tipikus előfordulási helyei a hidak. A lakatrögzítéshez szükséges kedvező műszaki adottságok mellett legalább annyira számít a hely szimbolikus értéke is, amelyet nagymértékben megemel egy folyó – Budapesten a Duna – jelenléte. A folyó mint az idő végtelen folyásának a metaforája kedvező háttért képez a szerelemlakatolás rítusához, melynek fontos mozzanata a lezárás után a lakat kulcsának a folyóba dobása. Mondani sem kell, hogy mennyivel felemelőbb érzés a párunkkal a kulcsot egy hídról a folyóba, mint egy közeli kukába dobni.

A folyó persze önmagában nem elég, a helynek forgalmasnak, turisztikailag is frekventáltnak kell lennie. Senkinek sem jutna eszébe például az Árpád hídra vagy az M0-ás hídjára rakni a lakatját. A hidon belüli pozíció sem mindegy: tapasztalatom szerint a hídnak azon az oldalán, ahol jobb a kilátás, mindig több a lakat is.

Az urbánus folklórban egyedi szerelemjelek is előfordulnak: például Budapesten rövid ideig a Margit híd egyik pillérén volt látható egy színes kerámialapokból kirakott szív.

Margit híd, 2015 | fotó: Boros Géza

A szerelemlakat legfontosabb vizuális eleme a névfelirat, ami leggyakrabban a pár keresztnevéből vagy monogramjából áll. (Teljes névvel még nem találkoztam.) A vízálló filctollal írott, bekarcolt vagy gravírozott feliratot dátum és helynév egészítheti ki, olykor pedig rövid üzenetek, idézetek is olvashatók rajtuk.

Jól sikerült darabnak az tekinthető, ahol a személyességnek nyoma van. Ahol érezhető a törekvés, hogy a boltban vásárolt közönséges lakatot egyénivé tegyék. Ez lehet egy egyszerű manuális díszítés is, például a réz lakattestbe szöggel beütögetett minta, ami apró szívet formáz. Színezéssel egészen dekoratív eredményt lehet elérni.

Szabadság híd, 2018 | fotó: Boros Géza	Szabadság híd, 2018 | fotó: Boros Géza

Lánchíd, 2013 | fotó: Boros Géza

Ez a német pár előbb fehér festékkel gondosan lealapozta a lakatot, majd egy színes filctollal rajzolt szárnyas szívecskével díszítette. A keresletre a kereskedelem és a szolgáltatóipar is felkészült: lehet kapni szív alakú és gravírozott lakatot is.

Szabadság híd, 2014 | fotó: Boros Géza	Szabadság híd, 2014 | fotó: Boros Géza

Ezeken a képeken jól látható, hogy miért ideális terep a Szabadság híd a szerelemlakatolásra: a korlát rácselemei kiváló rögzítési pontok. A szomszédos Petőfi és Erzsébet hídon egyáltalán nincsenek lakatok, mert egyszerűen nincs hova rögzíteni őket.

Ezzel szemben a Lánchíd szintén kedvelt hely, pedig az adottságok itt sem kedvezőek. A lakatolók ezt könnyen áthidalják azzal, hogy extrém helyekre rakják a lakatjaikat. Mindegy, hogy mire, csak rögzíteni lehessen, legyen az lámpakeret, vezeték vagy egy rozsdás lánc. Rejtély, hogy egy olyan magasztos érzelem kifejezésére, mint a szerelem, hogyan lehet alkalmas hely egy aknafedél fogantyúja vagy egy lefolyó lyuk.

A Feng-shui itt csődöt mondott.

Lánchíd, 2018 | fotó: Boros Géza	Lánchíd, 2013 | fotó: Boros Géza

Szerelemlakat-lánc a Lánchídon, 2018 | fotó: Boros Géza

Lánchíd, 2018 | fotó: Boros Géza	Lánchíd, 2018 | fotó: Boros Géza

Lánchíd, 2015 | fotó: Boros Géza

Örökké együtt Veled (a mocsokban)

Csak arra tudok gondolni, hogy ezeknél a rendhagyó megoldásoknál a fő szempont az lehetett, hogy a lakat minél hozzáférhetetlenebb helyre kerüljön, hogy minél nehezebb legyen levágni. Ilyenkor lényegében csak a híddal együtt távolítható el a lakatunk.

Szabadság híd, 2018 | fotó: Boros Géza	Lágymányosi híd, 2015. Háttérben a Ludwig Múzeum hátsó bejárata| fotó: Boros Géza

Híd és lakat fogalma néha már annyira összekapcsolódik, hogy nem lepődünk meg azon sem, amikor azt látjuk, hogy a Lágymányosi hídon a karbantartók korróziógátló festékkel néhány lakatot is lefestettek, mintha azok is a híd tartozékai lennének.

Szabadság híd, 2015 | fotó: Boros Géza

Aki kiemelkedni szeretne az uniformizált megoldások szürkeségéből, annak egyedi kivitelezésben, extra méretben vagy különleges helyben érdemes gondolkodnia. Ilyen unikális darab, egy egyedi gyártású piros óriáslakat került fel 2015-ben a Szabadság hídra. Semmi kétség, ez a csúcsdarab. A kapitális példány nem sokáig díszelgett a hídon. Egy gyűjtő vagy a hídmester fűrészelte le, esetleg Niki és Norbi szerelme ért véget – nem tudjuk.

Szabadság híd, 2014 | forrás: Gruppo Tökmag

A szerelem törékenységére és mulandóságára figyelmeztet ez az alkalmi installáció. A felvétel azután készült, hogy Ferenc, a hídmester egy jókora erővágóval ketté roppantotta a lakattestet, hogy azután a szemétbe dobja. A többi lakat sem látható már a hídon, mind hasonló sorsa jutottak. A budapesti hidakon nem fordulhat elő olyan eset, mint a párizsi Pont des Arts hídon, ahol megnövekedett terheléstől 2014-ben a leszakadt az egyik lakatok tízezreitől túlterhelt korlátelem.

Itt nemcsak a lakatot sikerült levágni, hanem egy darabot a hídból is. | fotó: Boros Géza

Velencében 2014-ben civil kezdeményezés indult a szerelemlakatolás ellen. „Meg kell szabadítani a szerelmet minden lánctól és lakattól, és le kell számolni azzal a tévedéssel, hogy ez a közhelyes és fantáziátlan gesztus egy olyan szép és törékeny dolog szimbóluma lehet, mint két ember vonzalma” – nyilatkozta Alberto Toso Fei velencei író az „Unlock Your Love!” (Szabadítsd ki a szerelmet!) című kezdeményezésről.

Velence, Ponte de L’Arsenal o del Paradiso, 2018 | fotó: Boros Géza

A kampányban arra kérték a város lakóit és rajongóit, hogy tegyék ki az akció többnyelvű szórólapját a város „érzékeny” pontjain. A plakáton egy szív alakú, nyitott lakat volt, felirata pedig arról szólt, hogy

a lakatolás gesztusa „ellentétes a józan ésszel és magával a szerelemmel is”.

Hiába a tiltás és a felvilágosító kampányok, ahol egyszer elszaporodtak a lakatok, ott egy idő után újra felbukkannak, ahogy ez Velencében is tapasztalható.

Velencei kampányanyagok

A szerelemlakatolás értelmetlenségére és ugyanakkor a városi kreativitásban rejlő lehetőségekre kívánja felhívni a figyelmet a Velencei Biennále alkalmából a Ludwig Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös projektje, a Tér-foglaló városfelfedező sétalap, amelynek egyik feladata arra biztatja a résztvevőt, hogy készítse el a saját egyéni városi emlékjelét („szerelemlakatját”), amely ideiglenes és nem rongálja a környezetet.

A Tér-foglaló városfelfedező sétalap a Szabadság hídon | fotó: Boros Géza

Papírszív a Szabadsághídon (2018). Magától leesik. | fotó: Boros Géza

Banksy-motívumos kulcstartó és papírlakat egy bristoli hídon. Felirata: „Az igaz szerelem tovább tart mint a street art”

A köztéri szerelemlakatolás felhasználható társadalmilag hasznos célokra is. Egy ilyen sikeres akció zajlott például 2013-ban Kölnben, ahol a Hohenzollern hidat milliónyi szerelemlakat borítja. Az ENSZ-kampány a nők elnyomására és annak a hatvanmillió nőnek a sorsára kívánta felhívni a figyelmet, akik a harmadik világban kényszerházasságban élnek. Háromezer-ötszáz darab világoskék színű, számkódos lakatot helyeztek el a meglévő lakatfalra. Minden lakaton volt egy QR-kód, amely segítségével – egy mobil alkalmazással beolvasva – pénzbeli adomány fejében ki lehetett nyitni a zárat, ténylegesen is hozzájárulva egy-egy nő felszabadításához.

Köln, Hohenzollern-híd, 2013 | forrás: 2d-code.co.uk

Szinte az összes lakatot kinyitották három nap alatt.

A pénzbeli adománynál is fontosabb volt, hogy a média jóvoltából több millió emberhez jutott el az kampány üzenete szerte a világon. És végül volt még egy szempont: a beavatkozás nullszaldóval zárult, azaz a kihelyezett háromezer-ötszáz lakat csak ideiglenesen terhelte a hidat, a beavatkozás lényegi koncepcionális eleme volt, hogy az akció végére mind eltűnjenek.

2021. májusában a Szabihíd folklórja egy újabb illusztris darabbal bővült: a Budapestet bronz miniszobrokkal telepotyogtató, Kodolko Mihály szobrászművész a híd egykori névadójának, Ferenc Józsefnek a szobrocskáját lakatolta fel a híd északi korlátjára. A császár kedélyesen ücsörög egy kis függőágyban, mintha a kompozíció mindig is a híd részre lett volna. A lakatoknak itt csak rögzítő funkciója van, amit az is jelez, hogy a gerillaszobrász zöldre festette őket, mintha a korlát részei lennének. Ez is egyfajta "szerelemlakat", csak nem két ember, hanem a híd és a híd szerelmesei kapcsolatát jelképezi. 

Vajon meddig marad ott?

Kodolko Mihály: Ferenc József a Szabihídon | fotó: Boros Géza

És alig tel el pár nap és már fel is bukkant a első lakat a lakaton. Király!