Kalózkodás és másolat, a műalkotások fennmaradásának biztosítéka; három éves fájl, mint fosszília; 4 és fél millió fájl a digitális médiaművészeti archívumban; fizikailag nem fenntartható művek. Többek között ezekről az izgalmas témákról lesz szó a jövő hét elején, június 4-én és 5-én megrendezésre kerülő harmadik MAPS-en, vagyis a médiaművészet megőrzéséről szóló konferencián, a Ludwig Múzeumban. A számos előadás mellett workshopok, vitabeszélgetések, tárlatvezetések, koncertek várják az érdeklődőket.
Mentés másként kiállítás, 2017 | fotó: Rosta József
A 2018-as MAPS programjának fókuszában, többek között, a következő kérdések állnak: Milyen jogi és biztosítási kérdések merülnek fel a médiaművészeti alkotások kölcsönzésének, megőrzésének folyamata során? Hogyan történik ezeknek a műveknek a kölcsönzése? Hogyan érhető el a fizikai értelemben vett tárgyak digitalizálása, és a digitális tartalom hosszú távú hozzáférése? Szintén fontos kérdés, hogy tulajdonképpen mi a különbség a digitális tartalom (már eleve digitális formában született művek) és a digitalizáció (analóg technikával készült művek digitalizálása) között?
Mentés másként kiállítás, 2017 | fotó: Talabér Géza
A nemzetközileg elismert és nívós intézményekből érkező előadók számos, a kérdésekre választ kereső-adó előadásaiban mesélnek a médiaművészettel foglalkozó intézmények működéséről, a szakemberek munkájáról, illetve a téma művészetelméleti megközelítéséről is. A teljesség igénye nélkül, íme egy kis ízelítő a jövő heti MAPS előadásaiból:
Hanna Hölling előadásában Nam June Paik művészetéről fog beszélni. Paik, akit a videóművészet atyjaként tartanak számon, már az 1980-as években azt állította, hogy „a jövőben csak az a műalkotás fog megmaradni, amelyiknek egyáltalán nincsen gravitációja”. Tehát meg kell barátkozni azzal a ténnyel, hogy a jövőbeli műalkotások elvesztik „fizikai fenntarthatóságukat”. Ebben az esetben a kortárs művészet egyik fő problémája merül fel, hogy mi számít egyáltalán műtárgynak.
Christina Radner, a linzi Ars Electronika Archive-ról fog beszélni, amely a világ legnagyobb digitális médiaművészeti archívuma. 39 év anyagát foglalja magában és 4,5 millió kapcsolódó fájlt számlál. Az archívum munkatársai arra törekednek, hogy ne csak gyűjtsék az adatokat és médiaművészeti alkotásokat, hanem egy élő archívumként működjenek, vagyis online elérhetővé tegyenek minél több anyagot a kutatásokhoz, ezzel ösztönözve a művészeket és szakembereket.
Mentés másként kiállítás, 2017 | fotó: Rosta József
Morgane Stricot, a karlsruhei Művészeti és Média Központ (ZKM) munkatársa arról tart előadást, hogy számos esetben a másolatoknak köszönhető, hogy a munkák fennmaradnak, hiszen a „kalózkodás” fontos szerepet töltött be a történelem folyamán a jelentős irodalmi és művészeti munkák továbbélésében. A ZKM ezért azt a célt tűzte ki, hogy a múzeumok között elsőként megnyitja kapuit a kalózok és a civil megőrzés előtt, a digitális művek életben tartásának érdekében.
Peternák Miklós, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének vezetője arról fog beszélni, hogy mi számít réginek és mi újnak az adatok világában? Ebben a témában már nem csak a megőrzésről vagy az emlékezetről van szó, hanem egy új időbeliségről is, hiszen az öregedés fogalma ebben a világban abszurddá válik, mert már egy „három éves fájl fosszíliának számít”.
Mentés másként kiállítás, 2017 | fotó: Talabér Géza
Hans Dieter Huber arra a kérdésre fog válaszolni előadásában, hogy hogyan kezeljük a digitális kulturális örökséget és mit őrizzünk meg az utókor számára. A megőrzéshez milyen gyakorlatok, minták, stratégiák alakultak ki az elmúlt évtizedekben? Fontos különbséget tenni az analóg médiaművek (a fotográfiák, filmek, hangfelvételek, videók) digitalizálásának folyamata és az eredendően digitális média megőrzése között. Az analóg művek digitalizálása egyszerűbb, míg a digitális művek helyzete bonyolultabb.
A MAPS 2018 programra itt regisztrálhat.
A konferencia záróeseményeként fellép a Shaibo és a Mïus zenekar. A koncertekre a konferencia belépőjegyével ingyenes a belépés. Akik csak a koncertekre jönnének, 2000 forintos programjeggyel tudnak csatlakozni, amellyel a koncert előtt megtekinthetik a Ludwig Múzeum kiállításait, amelyek aznap 20 óráig lesznek nyitva.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.