„Belesüllyedni a mintázatba”– interjú Százados Lászlóval, a Türk Péter életműkiállítás kurátorával

|

Türk Péter a magyar neo-avantgárd egyik kiemelkedő alakja volt. Egész pályája során fontos szerepet töltött be a képzőművészeti szcénában, életművének egy jelentős része mégis rejtve maradt, egészen mostanáig. Április 19-én nyílt meg a Ludwig Múzeumban Minden nem látszik címmel Türk Péter retrospektív kiállítása, amely átfogóan mutatja be a grandiózus életmű meghatározó korszakait. Egy titokzatos és különleges művészeti világ tárul fel a nézők előtt, amelynek megalkotója aprólékos technikákkal és meditatív módszerekkel dolgozott. A végtelen struktúrákból álló, de mégis határtalanul szabad, egyben személyes műveket bemutató tárlatról Százados Lászlóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk. 

vegeldaniel_com_225031_600.jpgTürk Péter életmű kiállítása, középen a 2004-es székesfehérvári téglainstalláció rekonstrukciója | Fotó: Végel Dániel

Ludwig Múzeum: Mi az oka annak, hogy ezidáig Türk Péter munkássága a nagyközönség számára ismeretlen volt?

Százados László: Ennek több oka is van. Egyrészt, Türk egy olyan típusú művész volt, aki, bár elismerték, és jelen volt a művészeti szcénában, mégsem az ott szokásos érvényesülési szabályoknak megfelelően gondolkodott, és ez igaz volt a kiállítások esetében is. Bár számos fontos alkotása került múzeumok gyűjteményeibe és jelentős fotóművészeti tárlatokon éppúgy szerepelt munkákkal, mint a nagy korszakfeldolgozó kiállításokon, egy szűkebb szakmai körön túl, amely tisztában volt a jelentőségével, nem igazán vált ismertté a neve. A nagyközönség számára eddig nem volt - a maga teljességében - megismerhető az életmű.

Az is lényeges, hogy az életműve két részre osztható: az 1989 előtti és utáni időszakra. Az 1989-es „istentapasztalat” hatására - többek között - egy egészen másfajta idődimenzióban kezdte el „működtetni" a művészetét: 5-10-15 éves periódusokban kezdett el gondolkodni, és ennek megfelelően viszonylag nagy időközökben követték egymást a kiállításai. Akkor állított ki, ha volt mit, és ha volt ezekre a munkákra fogadókészség. Ezek a  tárlatok reveláció-szerűen hatottak, Türk a figyelem középpontjába került egy időre, amit persze ismét egy hosszabb időszak követett, amíg várni kellett egy következő sorozatra.

vegeldaniel_com_225163_600.jpgSzázados László, a Minden nem látszik című kiállításon | Fotó: Végel Dániel

Ráadásul mindig új munkákat állított ki, ami szintén közrejátszhatott abban, hogy a 60-as, 70-es években készült műveinek egy jelentős része feledésbe merült. Mindezekből is adódik, hogy mostanáig nem került sor az életmű egészének feldolgozására, és bár ez egy csapatmunka részeként már elindult, még nagyon sok feladatot tartogat ez a folyamat.

L.M.: Mi volt pontosan ez a bizonyos „istentapasztalat”?

Sz.L.: Mivel ez egy nagyon személyes történet, belsőleg meg- és átélt élmény, nem próbálnám meg a saját szavaimmal visszaadni...

L.M.: Milyen hatással volt Türk Péter művészetére ez az élmény?

Sz.L.: Az 1989-es „istentapasztalat" alapvetően rendezte át a művészetről való gondolkozását, a művészeti hivatás és az élet kapcsolatáról vallott elképzeléseit. Ahogy már említettem, az időhöz való viszonya teljesen megváltozott. Ez azt eredményezte, hogy kilépett a művészeti szcénában megszokott rutinokból, levált a stíluskategóriákhoz való igazodás kényszeréről. Egy új alkotói légkörben kezdett dolgozni, amelyben fontos szerepe volt a gondolkodásnak, a várakozásnak, és ez a fajta szabadság időt hagyott a dolgoknak arra, hogy megtörténjenek. Azelőtt úgy vélekedett, hogy a világot meg lehet közelíteni, le lehet írni a művészet és a tudomány rendszereivel, a világot alkotó struktúrák így megismerhetők. 

A 89-es élmény ráébresztette arra, hogy nem kell ragaszkodni a racionális megismerés "teljesség igényéhez",

mert ezt "elengedve" olyan kitüntetett pillanatok válhatnak fontossá, amelyek révén az ember betekintést nyerhet egy rejtett, végtelenül gazdag világba. Ezeket a pillanatokat nyugodtan kivárva alkotott, az ennek megfelelő ritmusban: úgy tűnik, mintha fókuszálódott volna az életműve, de igazából a kiválasztott 4-5 „nyomvonalon" belül nagyon aprólékosan és akkurátusan új technikák kidolgozásával, nagyon változatos módokon közelítette meg az őt érdeklő kérdéseket.

vegeldaniel_com_225241_600.jpgTürk Péter életműkiállítása | Fotó: Végel Dániel

L.M.: Ha az életmű egészére tekintünk, mennyire válik el a két korszak egymástól?

Sz.L.: Össze lehet olvasni az egész életművet, mert a habitus, a nyitottság, a struktúrákban, sorozatokban való gondolkodás, a különböző tudományos megközelítésmódok iránti fogékonyság mindvégig jelen voltak mindkét szakaszban, csak más lett a fókuszpont. Emiatt történt az is, hogy párhuzamos ösvényeken, de más ritmusban haladt az éppen aktuális kortárs művészeti eseményekhez képest, mégis néha - szinte előreszaladva - keresztezte annak pályáit: erre talán az egyik legjobb példa a számítógépes programok alkalmazása a 2000-es évek elejétől.

vegeldaniel_com_225444_600.jpgTürk Péter: Szomjúságvirágok I-IV. (részlet) | Fotó: Végel Dániel

L.M.: Hogyan történt az életmű feldolgozása?

Sz.L.: Türk Péter számos barátja, ismerőse tisztában volt művészetének jelentőségével, pl. Andrási Gábor, Megyik János, és jómagam is. Próbáltuk többször is rábeszélni életműkiállításokra, de sosem jártunk sikerrel. A maga útját járta, a saját fontossági sorrendjeit figyelembe véve, így sajnos már csak a halála után merült fel ismét az a kérdés, hogy hogyan lehetne egy retrospektív kiállítást rendezni neki. Nagy segítség volt ebben, hogy közben Nárai Szilvia és Tóth Zsuzsanna szakdolgozataikra készülve elkezdték feldolgozni az életművet. Igazából csak nagyjából egy évvel ezelőtt szembesültünk az életmű mennyiségével, monumentalitásával, korszakai gazdagságával, amikor a Ludwig Múzeum jóvoltából sikerült "kimozgatnunk" az anyagot a békásmegyeri lakótelepi lakásból. Innentől kezdve - mivel egy teljes retrospektív kiállítás egyre kevésbé tűnt megvalósíthatónak az adott térben - a válogatás, tehát az egész életművet meghatározó folyamatok, csomópontok megmutatása vált az elsődleges céllá. Néhány száz helyett, a mai tudásunk szerint, csaknem 3000  darab munka alkotja az életművet.

vegeldaniel_com_225174_600.jpgSzázados László, a Minden nem látszik című kiállításon tartott sajtóvezetésen | Fotó: Végel Dániel

L.M.: Hogyan lehet egy ennyire összetett életműből egy áttekinthető kiállítást megrendezni?

Sz.L.: Egy laza kronológiát követtünk, de mindeközben olyan csomópontokat is beiktattunk a térben, amelyek egy-egy korszakon belül, vagy akár több évtizeden is átnyúlva képesek voltak műveket összecsoportosítani, egymás mellé rendezni. Megpróbáltuk úgy strukturálni a térben ezeket a munkákat, hogy mindig több helyre irányuljon a fókusz: lehetővé váljanak az áthatások, a különböző látványok, munkák közötti párbeszédek. Hogy olyan érzés legyen a kiállítást végignézni, mint amikor egy nagyon szép szőnyeget néz az ember, és belesüllyed a mintázatba, vagy elkezd figyelni valami történést, ami ott zajlik az ornamentika közeiben, hogy azután alakot váltva, de mégis jól felismerhetően feltűnjön a mintázat, vagyis a kiállítás más részein is.

L.M.: Ezek szerint a kiállítás megtekintéséhez, ahogy Türk Péter alkotómunkájához is, szükség van az elmélyült gondolkodásra?  

Sz.L.: Az már talán csak a következmény. A kiindulópont inkább a nyitottság. Ha valaki eljön megnézni ezt a tárlatot, akkor azzal fog szembesülni, hogy a megszokott, mindennapos képnézési szokásokhoz képest

egy más ritmust kíván ez a kiállítás. De azt hiszem érdemes "belassulni" arra a szintre, ahol ez a sok részelemből felépülő, monumentális és mégis érzéki műveket létrehozó, asszociációkat, gondolatokat, érzéseket generáló munkásság működni kezd.

Minden nem látszik – Türk Péter életműkiállítása június 24-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.

A múzeum Ludwig Lounge című programsorozatának következő alkalmára május 19-én kerül sor, a Türk Péter életműkiállításon.

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr3013869744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása