A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésére vállalkozó eseménysorozatot indít március 10-én, szombaton, amelynek segítségével a kritikai beszéd és az irodalom közreműködésével szeretné közelebb vinni a műalkotásokat a befogadókhoz. Mindennapos múzeumi tapasztalat, hogy kétségkívül létezik szakadék a kortárs képzőművészet produktumai, színterei és a modern ember életvilága közt, amelynek áthidalásához szeretnénk most eszközöket keresni, együtt a közönséggel. Kellemes hangulatú gyorstalpaló annak eléréséhez, hogyan legyünk „vájtszeműek” a kortárs kultúra olykor kétségbeejtően nehezen átfogható közegében. A minden hónap második hétvégéjére időzített beszélgetések részint a múzeumban megvalósuló kiállításokhoz kapcsolódnak, de egyéb aktuális témákra, jelenségekre is alapozódhatnak. Készman Józseffel, a programsorozat ötletgazdájával beszélgettünk.
Részlet a Sárkány Lee képregényből (fotó: © Gruppo Tökmag)
Ludwig Múzeum: Milyen célok, megfontolások állnak a programsorozat életre hívása mögött?
Készman József: Azt tapasztaljuk, hogy a kortárs művészet befogadói köre spontán módon nem nagyon bővül. Újabb és újabb erőfeszítéseket kell tennünk elsősorban nekünk, az intézményben dolgozó szakembereknek, hogy fenntartható viszonyt alakítsunk ki érdeklődő és mű, avagy az alkotó között. Az is elfogadható, hogy nem mindenki képes a kortárs művészeti alkotásokat könnyedén befogadni. Jó lenne képletesen kulcsot, vagy lámpást adni az érdeklődők kezébe, hogy aztán maguk nyissák fel és világítsák be ezt a kalandos utat.
L.M.: Egyfajta múzeumpedagógiai, vagy művészetkommunikációs kezdeményezésről van tehát szó?
K.J.: Több is és kevesebb is annál. A múzeumpedagógiai foglalkozások túlnyomó részében a művészet egyfajta közvetítő szerepet tölt be. Ebben az esetben a műalkotás egy eszköz, amelyet megismerve-használva érünk el valamilyen célt; vagy a műalkotó folyamat megismerése, átélése, és megosztása áll a középpontban. Az új programsorozat abban lesz más, hogy ezeken a délutánokon egyenesen a művek értelmét, létokát faggatjuk majd, igyekszünk azt felnyitni, jelentéstartalmát kibontani. Noha a múzeumban számos eszköz, értelmező-kísérő szöveg, mobilos alkalmazás stb. áll rendelkezésre a művek interpretálásához, talán mégis leginkább éppen a közvetlenség hiányzik. A kiállítótérben állva jobbára csak a nézőben felszakadó kérdéseket visszhangozzák vissza a néma falak. A befogadó magányos és elveszett, de minimum hálás minden infómorzsáért…
L.M.: Ezeken a programokon a nézők kapnak lehetőséget, hogy hozzászóljanak a látottakhoz, hallottakhoz?
K.J: Véleménye mindenkinek van, vagy elutasító, vagy közelítő. Általában egy-egy mű előtt állva erős a bizonytalanság, nagy a tanácstalanság, és leginkább kérdések tódulnak fel a szemlélőben. Miért ne lehetne ezeket becsatornázni egy-egy jóízű, közvetlen hangulatú beszélgetés keretei közé. Régi pártállami sajtófordulattal élve „szívélyes légkörű, baráti eszmecserét” szeretnénk folytatni a művek körül… Ezért is fontos az alkotók közvetlen megszólítása, jelenléte: nyugodtan nekik lehet szegezni a kérdéseket, észrevételeket. Kifejezett kérés, hogy senki se fogja vissza magát!:)
A március 10-én rendezett proKONTRA fókuszában a Gruppó Tökmag csoport Sárkány Lee projektje (fotó:Glódi Balázs)
L.M.: Hogyan alakult ki a „baráti eszmecsere” ötlete?
K.J.: Eredetileg kicsit teátrálisabb, sőt karcosabb felállásban gondolkodtam. Úgy terveztem, hogy nagyon sarkosan konfrontálódjanak az eltérő vélemények, álláspontok, akár értékítéletek is. Általában az ember kevésbé bátor szokott lenni nyilvánosság előtt, hát még ha az alkotó is jelen van! Könnyebb átruházni másra a cinkes kérdéseket. Mindvégig az foglalkoztatott, hogyan lehetne őszinte és szókimondó, frontális a párbeszéd a valamennyiünket foglalkoztató gondolatok közreadása révén? Ez azért valószínűleg túl durva felállás lenne ebben a közegben
L.M.: Hogyan segít ez a program közelebb kerülni a kortárs művészeti alkotások megértéséhez?
K.J.: A művekhez való hozzáállás sok tényezőtől függhet. Van, amikor kifejezetten szeretném, hogy nézelődés közben valaki jószándékúan a fülembe sugdosson adekvát információkat, máskor legszívesebben a teremőrt is elküldeném, hogy hagyjon már magamra, nyugodtan lehessek. Tehát személy, alkalom, hangulat, és helyzet adja, hogy mire van szükség. Ez a programsorozat egy szabad lehetőség a kortárs művészet jelentéseihez történő közelítésre, amelynek a proKONTRA címet adtuk, hogy az eltérő, olykor konfrontálódó véleményeket megjelenítsük. Szeretnénk, ha eltérő nézőpontok artikulálódnának, ha különböző szakterületek képviselőinek kritikai észrevételei tudnának megjelenni ezeken a beszélgetéseken. Minden esetre az intézmény működésének egyik központi pillére, küldetésének fontos eleme a művészetközvetítő szolgáltató feladatellátás.
L.M.: Milyen előzményei vannak a művészetről, műalkotásokról történő nyilvános beszélgetéseknek?
K.J.: Komoly előzménye, ha úgy tetszik, hagyománya van a hazai színtéren is a műalkotásokról szóló szabad párbeszédnek, irányított diskurzusoknak. Mindenek előtt a Kis Varsó által kezdeményezett A hét műtárgya, vagy a KMKK (Két művész, két kurátor) encounter csoportbeszélgetésekre gondolok. Informális körülmények között létrejött fórumok voltak, ahol a művészeti élet szereplői találkozhattak egymással, és beszélgethettek egy-egy műről, kiállításról, intézményiségről. Fontos, sőt egyenesen kanonizáló jelentőségűek tudtak lenni ezek a kezdeményezések, még ha az érdeklődők egy zártabb csoportját tudták is csak elérni velük. Szeretnénk ezt a beláthatatlan ívű kreatív át/meg/el/szétbeszélést most még szélesebbre nyitni. Természetesen ezzel nem pozícionálni kívánom a Ludwigos beszélgetéseket, ahogy a múzeum, mint intézmény helyzete is más. Azt gondolom, az is a műalkotás befogadásának pszichológiájához tartozik, hogy nem vagyunk mindig őszinték és közvetlenek, ámde baráti négyszemközt, vagy az udvaron cigizve sokkal sarkosabban merünk fogalmazni
A Gruppó Tökmag tagjai és a Sárkány Lee történet egy részlete (fotó: © Gruppo Tökmag)
L.M.: Milyen jövőbeli tervekkel indul a program?
K.J.: Meglátjuk, hogyan fog működni az egész. A Ludwig Lounge lesz a keret, amelyen belül egyazon napon tárlatvezetés, múzeumpedagógiai program, beszélgetés, esetleg performatív blokk, zene kap helyet. Havonta váltakozva lesznek a képzőművészeti és irodalmi beszélgetések, műfaggatások. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Az Ludwig Lounge programsorozat első alkalommal most szombaton, március 10-én kerül megrendezésre. 16.30-kor kezdődik a proKONTRA, amelynek fókuszában a Gruppó Tökmag művészpáros Sárkány Lee projektje lesz, a Közös ügyeink című kiállításon. Közreműködnek Szíjártó Zsolt kultúrakutató, Lágler Péter antropológus, Színész Bob és Porogi Ádám színész.
18 órától Petruska koncertjét hallgathatják meg, 19 órától pedig Rafael Y. Herman tart tárlatvezetést kiállításán.
A program, ahogy a Közös ügyeink kiállítás is, ingyenesen látogatható.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.