Hantai Simon játszott az anyaggal, játszott a színekkel, alkotásai pedig világhírűek lettek. Az „Etűdök”, a „Catamurons-sorozat”, a „Tabulák” mind pliage-technikával (hajtogatás, redő) készültek, mégis mindegyik más és más. Ott van bennük a zene vagy a „retina csendje” – ahogy ő maga mondta képeiről, ahol nem az számít, amit befest, hanem az, ami a hajtogatásnak köszönhetően üresen – fehéren marad. Nem véletlen, hogy van „Blancs” – Fehérek sorozata is.
A Ludwig Múzeumban látható kiállítás a kortárs magyar képzőművészet jelenleg legnagyobb sztárjának életművét öleli fel, ez az első ilyen nagyszabású kiállítás Hantai képeiből Magyarországon.
Hantai Simon fiatal korától Franciaországban élt és alkotott. Először rá is a szürrealisták voltak erőteljes hatással, ahogy épp neki köszönhetően később Reigl Juditra is. (Az Űr és extázis című kiállításról szóló beszámolónkat itt olvashatják. A kiállítás még június 22.éig megtekinthető a Ludwig Múzeumban.) 1952-ben ismerkedik meg André Bretonnal és körével, már szürrealista képein is a különböző festékalkalmazási technikákkal kísérletezik, a színeket, formákat variálja. Kollázst készít, dörzsöli, csurgatja a festéket. Már szürrealizmusában is nagyon kevéssé – szinte csak jelzésértékűen - vannak jelen az alakok, így ebből az időszakból egyik legjelentősebb alkotásán, a „Femelle miroir I.” vagyis „Női tükör I.” címűn, ahol amorf, kifacsart hibridek népesítik be a képet. Ebből az időszakból fontos még „A mezők termékenysége” című képe.
A szürrealizmussal való szakítás után a pliage-technika első művei a „Mariales” vagyis „Máriás-képek”, ahol az összegyűrt anyag Mária köpönyegét jelképezi. A kék szín pedig nem véletlen, hiszen az ikonográfiából és Hantai édesanyjának redős, kék svábkötényéből eredeztethető, írja le a költő barát Juhász Ferenc. A hajtogatás technikáját mindvégig megőrzi, csak a módszer tér el időről időre, ami pedig meghatározza, hogy foltok, szabályos, geometrikus formák vagy „Bendők”, „Etűdök” vagy a darabokra vágott „Tabulák” a „Maradékok” jelennek meg a képeken.
A tárlat augusztus 31.-éig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.