Az ablak és a kilátás tematikáját járja körbe a düsseldorfi Kunst Sammlung aktuális kiállítása. A teljes panorámához pedig a Ludwig Múzeum is hozzájárult egy műtárggyal.
Az ablak, a „szoba kilátással” a 15. század óta visszatérő motívuma az európai festészetnek, ám jelentése igen csak megváltozott a 20. században. Míg addig az ablakból látható táj, környezet vagy építészeti elemek a kép kontextusba helyezését szolgálták, addig a múlt században az ablak az elidegenedés bemutatásának eszközévé vált. A folyamat teljességét ugyan nem, de az időben hozzánk közel eső részéből gazdag anyagot állított össze a Kunst Sammlung.
A tárlat száz darab műalkotás – melyek között festmények, objektek, szobrok, fotók, rajzok és vetített alkotások egyaránt megtalálhatók – segítségével járja körbe a témát az 1912-től napjainkig. A műfaji gazdagság ráadásul nagyszerű művészekkel párosul. A német alkotók mellett, többek között Henri Matisse, René Magritte, Elsworth Kelly, Robert Delaunay és Marcel Duchamp egy-egy alkotása is helyet kapott a termekben.
Az izgalmas kiállítás teljességéhez a Ludwig Múzeum Gerhard Richter Ablak (Rácsok) című, 1968-ban készült művével járult hozzá egy kölcsönzés erejéig. A hosszú útra a képet Farkas Emese restaurátor készítette fel. Egy ilyen út azonban, mint beszámolójából kiderül, jóval összetettebb eljárást jelent mint hogy a kép bekerül egy ládába. „A festmény az utazásra polikarbonát hátoldal borítást kapott, ami védi az ütődéséktől és a portól. Valamint egy korszerű szállítókeret-rendszert, amivel biztosítja, hogy a kép felszínéhez ne érjen hozzá semmi, se a csomagoláskor, se a szállításkor. Emellett ilyen esetekben rutin eljárás, hogy felmérjük a képet, aminek az a célja, hogy ellenőrizhetőek legyenek a kép állapotában esetlegesen bekövetkező változások.” Hogy egy ilyen mű csomagolása és szállítása milyen feladat elé állítja a múzeumi dolgozókat a legjobban a kép pontos mérete érzékelteti: a festmény ugyanis 207 x 302,5 centiméter.
Végül, de nem utolsó sorban, ki kell térni a kiállítás címére, ami még ha maga tárlat tartalmában nem lenne ennyire érdekes, akkor is említésre méltó lenne. A tárlat a Fresh Widow. The Window in Art since Matisse and Duchamp (Friss özvegy. Az ablak a művészetben Matisse-tól és Duchamptól) címet kapta, ami nem csak a window-widow szójátékért érdemel tapsot, hanem azért is mert ezzel a szójátékkal hihetetlenül tökéletesen sikerült összefoglalni a műfajban történt változásokat.
A kiállítás augusztus 12-ig látogatható.
A René Magritte kép pontos adatait alább olvashatják:
René Magritte: La lunette d’approche (1963) olaj, 175,5 x 116 cm
The Menil Collection, Houston, CR 969,© VG Bild-Kunst, Bonn 2012
Fotó: Hickey-Robertson, Houston
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.