Elkezdődött a tavaszi szemeszter a Ludwig Múzeum Szabadegyetemén.
„Vajon úgy kell-e a feminista vizuális kultúrát érteni, hogy feminista nézõpontból értelmezzük a vizuális kultúrát (illetve annak egy nem akármilyen részét), vagy pedig a vizsgálat tárgya, azaz a vizuális kultúra egy szegmense maga feminista?” A kérdést Tatai Erzsébet művészettörténész tette fel Feminista vizuális kultúra. Magyar építőművészet című tanulmányában. Bár első olvasásra roppant elvontnak tűnik a felvetés, afelől senkinek nem lehet kétsége, hogy a vizuális kultúra a mindennapok része, amely hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat. Ami azonban rajtunk áll, hogy miképp közelítünk hozzá. Ezen út egyike lehet a feminista értelmezés, amely mikéntjéről a fenti kérdés gazdájától, Tatai Erzsébettől kaphatnak választ az április 10-i előadáson.
Egy héttel később, április 17-én, Kékesi Zoltán, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszékének oktatója tart előadását, egy a fentiekhez hasonlóan izgalmas és bizonyos formán tabunak számító témában. Az előadás A kép és a reprezentáció problematikái a Holokauszt kapcsán címet viseli.
Április 24-én a fotó lesz a téma. Perenyei Mónika művészettörténész Táblaképtől az archívumig: a fotográfia újragondolása az alkotói gyakorlatok mentén című előadásának köszönhetően azonban, a megszokott aspektusok mellett, a fényképek és a fényképezés gyakorlati hasznáról, vetületeiről is elgondolkodhatunk.
A sorozatot Nagy Edina esztéta május 8-i, A német képtudomány és az Új Lipcsei Iskola karrierje című előadása zárja. A laikus számára rejtélyesnek tűnő cím az elmúlt tíz év egyik meghatározó művészeti újdonságát takarja. A jelenség lényegét nagyszerűen összefoglalja a Nagy Edina és Készman József szerkesztette A Lipcse jelenség című kötet fülszövege: „A lipcsei iskola egyre inkább ismerősen csengő fogalom a képzőművészet iránt érdeklődők körében, egyre többen hallottak már hatásáról, művészekről, akiket a lipcsei iskola inspirált, de keveseknek volt alkalma látni az eredeti munkákat, és azt is kevesen tudják, hogy lipcsei művészeten egy sokszínű, igen látványos, szórakoztató és egyben tartalmas vizuális nyelv értendő. Az utóbbi 8-10 év művészeti és műkereskedelmi szempontból egyik legérdekesebb jelensége a Lipcsében kibontakozó festészeti boom.”
Az előadások minden alkalommal 18 órakor kezdődnek a az I. emeleti előadóban. A belépő alkalmanként 600 Ft, a kiállításokra érvényes belépőjeggyel és éves múzeumi belépőkártyával ingyenes. A sorozat koncepcióját Hornyik Sándor jegyzi.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.