Ludwig Múzeum Blog

A Ludwig Múzeum a hazai múzeumok közül elsőként NFT-alapú munkát fogadott gyűjteményébe. A mű múzeumba kerülése nyilvánvaló kihívások elé állítja az intézményt, nem lévén protokoll rá, mindeközben meg kell felelnie a múzeumi törvénynek, a muzeális intézmények gyűjteményeire vonatkozó rendeleteknek. Az elmúlt hónapok NFT-hypeját látva felmerül a kérdés, vajon éppen egy új korszak születésének vagyunk tanúi, amely új színteret biztosít a kortárs műalkotások forgalmának? Mindenesetre a jelenség látványosan éleszti fel a művészeti alkotások anyagi és szellemi értékének meghatározása körüli kérdéseket. De mi is tulajdonképpen ez a magyarországi művészeti hálózat intézményi kapcsolódásait megjelenítő NFT-munka – a tartalom felől megközelítve?

https://superrare.com/ludwigmuseumbudapest

A Magyar művészeti háló-NFT egy a BarabásiLab Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításra készült, speciálisan szituatív munka, amelyet gondos kutatás-feldolgozás előzött meg. A 2018-ban indult Art Network projekt részeként, lokális kutatás eredményeként megvalósuló magyar művészeti háló sajátos mintázatokként rajzolja meg a benne szereplő személyek és intézmények összefüggő rendszerét. A projekt tartalma a rendelkezésre álló digitális adatokból épült, az azokból kinyerhető információk a magyarországi művészeti színtér első hálózati közelítései.

BarabásiLab: Art Network, 2018-2020. Egymás mellett az egyetemes és a magyar művészeti háló intézményi összefüggésrendszere

A labor munkatársai hazai önkéntesek csapatával karöltve adatokat gyűjtött a magyarországi művészeti színtér szereplőiről és eseményeiről. A nyers adatforrások begyűjtését több lépcsőből álló adattisztítási és előzetes feldolgozási folyamat követte, amely több egymásra épülő manuális és algoritmikus lépésből állt. Az így nyert ismereteket MI által támogatott számítások révén adatvizualizációk sorával jelenítették meg. A sakkjáték figuráihoz hasonlóan ennek a közegnek is megvannak a szabályai és szereplői, amelyek közül az alkotók (művészek) és a közvetítők (kurátorok) mellett a harmadik meghatározó pillér a kiállítóhelyek (intézmények és galériák) rendszere.

Az NFT-mű alapjául szolgáló ábra csomópontjaiban a kiállítóhelyeket reprezentáló körök neveikkel feltüntetve szerepelnek, a körök mérete pedig a kiállítóhely által megvalósított – az adatbázisokban szereplő - kiállítások számának függvénye. Két kiállítóhely akkor van összekötve élekkel, ha alkotók ugyanazon körét állították ki, vagy művészeti együttműködés (közösen valósítottak meg projekteket) jött létre közöttük. Minél vastagabb az él, annál több ilyen kollaborációra került sor az összekötött intézmények között.

 BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve. (háttérben a falon az intézményi háló) /Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2020. október 10. – 2021. június 26. 

Az ábra tehát alapvetően nem a rajta megjelenített galériák és intézmények jelentőségére, a művészeti életben betöltött szerepére, sajátos presztízsére utal, hanem egyszerűen a projektek számát reprezentálja. Amennyiben az adatok rosszak, vagy hiányosak, úgy azok megjelenítése sem lesz valid. Az infografika végső soron nem feltétlenül arról szól, hogy ez a valóság, hanem a nyilvánosan elérhető adatok között számítógépes feldolgozással kiépített kapcsolati architektúra diagramja.

Készman József 

A számok nyelvén elbeszélve;  időintervallum: 2000-2020, 3 adatforrás (ikOn, artportal, artfacts), 3 háló (intézmények, alkotók, kurátorok), több ezer művész, 489 intézmény, közöttük 1394 él/kapcsolat, 6 csoportegység…

Részletesen a projektről ld. a megjelent kiadványt:: BarabásiLab: Élek mentén. Kortárs magyar képzőművészet az adatok tükrében. Együtt a Művészetért Egyesület, Budapest, 2021.