Ludwig Múzeum Blog

Az interjú első részében a tér változó fogalmáról. a kiállítást megalapozó nemzetközi projektről és a katalógus/könyv különlegességeiről beszélgettünk

Jan Elantkowski: Mitől térügyek a Térügyek? Miféle térbeliséget mutat be a kiállítás, és hogyan fogalmaznátok meg röviden a kiállítás üzenetét?

Nolasco-Rózsás Lívia: A térügyek fogalma éppoly képlékeny, mint magának a térnek a definíciója az elmúlt közel kilencven év alatt, amit a kiállítás felölel. A kiállítás valóban körbejárja a tér fogalmát, de közben szorosan kapcsolódik az ontológiához is, az ontológia viszont a képzőművészettel áll közeli kapcsolatban, arról nem is beszélve, hogy az elméleti fizika és az informatika mindkettővel „előnyös kapcsolatot ápol”. A tér kapcsolati státusa tehát rendkívül összetett. Mindemellett az olyan ügyek, mint a számítógéppel generált tér kontra képzeletbeli és kognitív tér, a szimulált kontra valós környezet, a koordináta- és a vektortér, valamint a dimenziócsökkentés és kiterjesztés lehetőségei is fontos szerepet játszanak a kiállításban.

A kiállítás kiinduló tézise az volt, hogy a mindenütt jelenlévő számítógépes technológia hatással van a tér fogalmára.

Az információs technológia egy bizonyos világképet állít elénk, melynek alkalmazásai nem egyszerűen számítások: egyfajta gondolkodásmódot, életmódot és a minket körülvevő világ értelmezését implikálják. Végül is egy ontológiát teremtenek. Ez az elképzelés azt jelenti, hogy nem szabad ontológiai választó vonalat húznunk magunk és a számítógép között, hanem el kell fogadnunk a közös szerzőséget és az együttműködést.

 Nolasco-Rózsás Lívia és Giulia Bini tárlatvezetése az online megnyitón (screenshot a megnyitóról készült videófelvételből)

Giulia Bini: A Térügyek a térnek a számítástechnika előtt és után kialakult felfogásával és érzékelésével foglalkozik. Ebben az értelemben, miközben elismeri az információs technológia hatására a tér felfogásában és létrehozásában bekövetkezett változást, a művészettörténet olyan pillanatait is megmutatja, amikor a művészek a huszadik század hajnalától folyamatosan „érzékelték” az érzékenység megváltozását, és a művészet, a tudomány és a technológia határterületén tett reflexiók segítségével előre jelezték a jövőben várható fejleményeket. Ebben az értelemben a kiállított művek által felidézett térbeliség rávilágít arra, hogy ezek a reflexiók hogyan népesítették be a művészeti, építészeti, tudományos területeket jóval a manapság tapasztalható – a technológia eszközökkel felfokozott – érzékelés és a virtualitás megjelenése előtt. A tér maga igen összetett, és továbbra is nehezen megfogható fogalmi képződmény marad; a kiállításon bemutatott művek sokféleségével éppen az volt a szándékunk, hogy megmutassuk azt a változatos megközelítést, mely a korai avantgárd szobrászati alkotásaitól a festészetig, a konceptuális művészetig, valamint a kortárs művészek digitális és virtuális térben folytatott hibrid gyakorlatáig terjed. Valójában a kiállítás annak az ambiciózus kutatására vállalkozik, amit filozófiai és absztrakt helynek [locus] tekinthetünk, amely felöleli azokat az ontológiai kérdéseket is, amelyek új értelmet nyernek az információs technológia és a mindenütt jelen lévő komputeres adatfolyam hatására.

Feigl Fruzsina és Jan Elantkowski. Fotó: Szabó Zsófia ©Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Feigl Fruzsina: A Térügyek kiállítás a több éven átívelő Beyond Matter projekt keretében jött létre. Miről szól a Beyond Matter, és mik a célkitűzései?

LNR: A Beyond Matter (2019–2023) egy együttműködésen és gyakorlati kutatómunkán alapuló nemzetközi kutatási projekt, amely a „virtuális állapotot” vizsgálja. A vállalkozás különös hangsúlyt fektet a művészettel kapcsolatos produkciós, kurátori és mediátori tevékenységek térbeli aspektusaira, és tartalmaz új kiállításokat, szimpóziumokat, rezidenciaprogramokat és kiadványokat, illetve néhány korszakalkotó jelentőségű múltbeli kiállítás digitálisan felújított változatát, a virtuális valóság határára tolva kulturális örökségünket és az éppen alakuló kultúrát.

A kiválasztott múltbeli kiállítások az 1985-ben a párizsi Centre Pompidou-ban rendezett Les Immatériaux, illetve a 2002-ben a ZKM | Karlsruhében megvalósult Iconoclash. Beyond the Image Wars in Science, Religion, and Art.

A projektet a ZKM | Karlsruhe vezeti szoros együttműködésben számos intézménnyel (Aalto University; Centre Pompidou, Párizs; Ludwig Múzeum Budapest, Tallinn Art Hall; Tirana Art Lab és EPFL Pavilions). Ezek az intézmények a szakmai tapasztalatok széles skáláját vonultatják fel olyan területeken, mint a digitális művészet megőrzése, tárgyi és szellemi örökségünk digitalizálása, a kortárs és újmédia-művészet kurálása vagy a kísérleti muzeológia, illetve számos formában hozzájárulnak a kutatáshoz és annak olyan „melléktermékeihez”, mint a Térügyek kiállítás.

Viktor Timofeev: Fizikai kapacitás, 2017. Fotó: Rosta József ©Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

FF: Mi vezetett titeket erre a kutatási területre és erre az újfajta kísérleti megközelítésre? Miben látjátok a Beyond Matter projekt jelentőségét és azon belül a Térügyek kiállításét?

GB: A Térügyekről abban az időben kezdtünk el beszélgetni, amikor együtt dolgoztunk a ZKM-ben, 2014–2015-ben. Mindkettőnket érdekeltek a térbeliséggel kapcsolatos kérdések, amelyekkel a doktori kutatásom keretében is foglalkoztam. Az, hogy ezek a kezdeti elképzelések és a kutatás végre formát ölthettek a Beyond Matter keretén belül megvalósult kiállításon, bizonyítja a térrel kapcsolatos reflexiók jelenlegi átrendeződésének fontosságát a virtualitás területén. Úgy gondolom, hogy a Térügyek mint kiállítás mind sokoldalúsága, mind intézményi platformjai tekintetében kísérleti vállalkozás.

Ugyanakkor olyan kiállításnak is tekinthetjük, amely esztétikai értelemben klasszikus, koncepciójában azonban vállalkozó szellemű, mivel olyan kapcsolatokat és művészettörténeti reflexiókat teremt, amelyek más megvilágításba helyezik azokat a művészeti gyakorlatokat, amelyeket még nem elemeztek ebből a sajátos „térbeli” nézőpontból vagy spektrumból.A Térügyek egy sokrétű vállalkozás, és kurátorként tudjuk, hogy a kiállítás potenciálisan különböző formákat ölthet. Tudjuk, hogy a kurátori narratíva kibővíthető a kiállítás újabb vagy különböző változataiban. Természetesen a Térügyek a Ludwig Múzeumban azokat a művészeti pozíciókat sorakoztatja fel, amelyeket elengedhetetlennek tartunk a kiállítás kurátori diskurzusához, különösen művészettörténeti szempontból.

LNR: A digitalitás, a virtuális valóság és magának a számítógépnek a hatása megváltoztatja a művészeti termelést, közvetítést és a kurátori munkát. Ez teljesen nyilvánvaló, ezért megannyi kísérlet történt arra nézve, hogy ismereteket gyűjtsünk erről a jelenségről. Mindennek ellenére továbbra is szükség van egy olyan új nyelvezet megteremtésére, amely segít meghatározni, hogy valójában mivel is állunk szemben ebben a képlékeny és gyorsan változó szituációban, és azt is szükségesnek tartom, hogy elmélyüljünk a témában, és kiindulásképpen feltegyük a legalapvetőbb kérdést: mi határozza meg a legfontosabb közeget, amelyen keresztül a művészettel találkozunk?

Mit jelent a kiállítás? Nyilvánvalóan az egyik válasz maga a „tér”.

A kiállítótér a tudástermelés és csere fizikai helyszíne, ahol a tér sajátos volta fontos szerepet játszik az információ kontextusba helyezésében. Ha a művészetközvetítés digitálisan történik, a tér másféle megjelenésével állunk szemben.

A Beyond Matter projekt ezzel a kérdéssel foglalkozik, és alternatív válaszokat keres, melyekben egy dolog a közös: a számítógéppel generált és a valós terek változatainak, a virtuális produktumoknak, az emulációknak és az újrateremtett tartalmaknak meg kell őrizniük térbeli tulajdonságaikat, de a digitalizált és a digitálisan létrehozott tartalom beépítésére is képesnek kell lenniük, legyen szó műalkotásról, kiállításról vagy információs anyagokról. Ez különösen fontos a már nem létező terek rekonstrukciója esetében.

The Rodina: A tér világlása – Térügyek digitális kiterjesztése (print screen)

FF: Milyen technológiai eszközöket és megoldásokat alkalmaz a Térügyek kiállítás és a katalógus? Mit gondoltok, mennyire fontos az új megoldások kidolgozása a kiállítások bemutatásához és digitális dokumentálásához?

GB: A Térügyek katalógusa ugyanazt az elvet követi, mint a kiállítás: a művészeti manifesztumok vagy a művészek írások újravizsgálatával kívánja felrajzolni a tér fogalmának a pályaívét. A katalógus egyrészt az elméletre fókuszál (a kiválasztott művészkiáltványok, teoretikusok szövegei, illetve felkért szerzők különböző szempontú tanulmányai, melyekben a kiállítás témáira reflektálnak). Másrészt a kiválasztott művek Transbooking által készített háromdimenziós AR-megjelenítései újfajta élménnyel gazdagítják a könyvformátumot, amely így átlép a digitális dimenzióba. és a Beyond Matter átfogó megközelítését tükrözi.

Visszatérve az üzenet kérdésre, fontos, hogy a katalógusban a kiállítást bemutató kurátori szövegek címeinek összevonása megvilágító erejű lehet: „Az áttetsző digitális félárnyék ábrázolása”… „Térben kifejezve”.