Révész László László (1957-2021) emlékére

|

Bálványos Anna írása

Mindig nagyon szomorú, amikor a múzeumi nyilvántartásba egy művész halálának az adatát kell rögzítenünk. Különösen fájdalmas ez egy olyan művész esetében, akivel a kezdetektől, a múzeum alapítása óta rendszeresen együtt dolgoztunk. Révész László László váratlan halála után több személyes megemlékezés és méltatás jelent meg a munkásságáról. Mi most a Ludwig Múzeummal való kapcsolatán és a művein keresztül emlékezünk meg róla.

revesz_portre_foto_rosta_jozsef.jpg

Amikor 1996-ban megalakult a Kortárs Művészeti Múzeum, a kulturális tárca fontosnak tartotta, hogy a múzeum már az indulásakor rendelkezzen saját magyar anyaggal is, így privát cégek bevonásával és a vásárlásra szánt nagyobb összeggel támogatta a gyűjtemény létrehozását. Ebben a válogatásban szerepelt Révész László László Körút I-II. című két festménye. A két mű többször szerepelt a múzeum állandó kiállításain, 2003-ban pedig a kassai Kelet-szlovákiai Galériában a Vásznak című tárlaton. Legutóbb 2007-ben, az 1-2-3: Fókuszban a gyűjtemény című válogatásban a Ludwig Múzeumban láthatta a közönség.

rev01.jpg

rev02.jpg

Révész László László: Körút I-II., 1992, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. Fotó: Rosta József

Ez a két festmény kiválóan reprezentálja Révész műveinek komplexitását. Azt az aspektust, hogy egy narratívával (több szereplős utcai jelenet) megragadja a néző figyelmét, majd hamar ráébressze a nézőt, hogy mű igazából nem (csak) erről szól, hanem egy ettől (látszólag) teljesen független dologról (a látvány pixelekre bontása), ami aztán mégiscsak visszautal a kiindulást jelentő történetre.1998-ban Nice Time címmel a múzeum a C3 – Kulturális és Kommunikációs Központtal és a Trieste Contemporaneával közösen szervezett kiállítást Triesztben, ahol Révész egy interaktív digitális munkával szerepelt. Ennek köszönhetően a Trieste Contemporanea később önálló kiállításra is meghívta Révészt.

revesz_megnyito_3.jpg

 Ordasi Zsuzsanna művészettörténész, Bálványos Anna, a kiállítás kurátora és a művész a Pipacsok a Palatinuson című kiállítás megnyitóján  Fotó: Rosta József

2002-ben rendeztük meg a múzeum kis.termében a Pipacsok a Palatinuson című egyéni kiállítását, mely festményekből, egy videóból és egy feliratból komponált installáció volt. A felirat Noam Chomsky híres mondatának parafrázisa, mellyel Chomsky azt bizonyította, hogy egy nyelvtanilag tökéletes mondat lehet teljesen értelmetlen.

"Mint a cím is mutatja, a művet római élmények ihlették. A Palatinus domb, az ott álló épületmaradványok a világ egyik leglátogatottabb műemlékei. A közhely szerint az antik Róma az európai kultúra bölcsője. De mára ebből a bölcsőből csak lecsupaszított, romos falak maradtak. Mit láthat, mit foghat fel egy turista, ha ezeket a romokat nézi? Mennyire van tudatában annak, hogy ezen a helyen kezdődött Róma történelme? Egyáltalán: van-e még értelme a múlttal, a kultúrával foglalkozni

vagy nézzük csak azt, amit látunk?

Olyanok lennénk mi is, mint az ott növő pipacsok, amelyeknek a Palatinus talaja éppolyan, mint bármelyik mezőé?A mű nagyon összetett. Sok kisebb történet, gondolat villan fel, akár egy hatalmas barokk kompozíción. Csakhogy, míg a barokk kompozíciókban mindig van egy központi rendező elv, itt ilyet nemigen találunk. Révész László László műve a késő római történetíró, Marcellinus Ammianus elbeszélő stílusára emlékeztet, aki nemcsak kitérőket tesz, de gyakran el is ejti az elbeszélés fonalát, hogy inkább általános igazságokra hívja fel a figyelmet.” – írtuk annak idején a kiállítás ismertetőjében.

2007-ben a múzeum gyűjteménye két újabb Révész alkotással gyarapodott: két videó, a Twice around eight és a Szingli terror (Éjszakai monológ) című munkái kerültek a múzeum tulajdonába, melyek közül az első szerepelt a Minden mozi! című kiállításon.

 mmozi_007_web.jpg

Minden mozi! Kiállítási enteriőr Révész munkájával, 2007. Fotó: Rosta József

Ez a videó egy történelmi helyszín, a 13. században épült pugliai Castel del Monte geometrikus formáinak, alaprajzának értelmezésével foglalkozik. Maga az épület már fel sem tűnik a képen. Az alkotó - alkonyatkor - kétszer körbe sétálja az épületet egy kamerával a kezében. A rögzített látványt egyfajta nyolcoldalú kaleidoszkópformává manipulálja, mely forma az épület alaprajzának variánsa

 minden_mozi_beszelgetes_web.jpg

Révész L. László a Minden mozi! című kiállítás alkalmából rendezett kerekasztal beszélgetésen Nemes Csaba, Rényi András és a Komoróczky Tamás társaságában. Fotó: Birkás Lenke

Ez a munkája szerepelt 2015-ben a belgrádi Collegium Hungaricumban Folyamatos múlt címmel megrendezett kiállításon, melyen a múzeum video gyűjteményéből válogattunk, illetve 2019-ben Rómában a macro – Museo d’arte contemporanea video vetítés-sorozatában. 2015-ben a Múzeumok éjszakája egyik kiemelkedő programja volt a Kék párduc című performansz, amit a Karkadé társulat tagjaival közösen mutatott be. A produkció értő elemzése Hemrik László kollégánktól  a Balkon folyóiratban olvasható.

2016-ban a #Bartók című kiállításunk egyik résztvevője volt. A Futás! című videóinstallációja a hangrögzítés és a hangfelvételek gyűjtése fogalmán keresztül kapcsolódik Bartókhoz. A falra rögzített kazettákat maga a művész gyűjtötte, vannak köztük vásárolt, gyárilag feliratozott és másolt, kézzel feliratozott darabok is. Ahogy Bartók idejében a „csúcstechnológia” a viaszhenger volt, a nyolcvanas évek legelterjedtebb hanghordozója a mágnesszalagot rejtő kazetta volt. Mára mindkettő felett elrepült az idő, mindkét médium lejátszásához különlegesnek számító eszköz szükséges.

 bartok_revesz_web.jpg

Révész László László: Futás! 2016. Fotó: Rosta Jószef

Tavaly augusztusban a múzeum egyik szervezője volt a Both Ways címmel megrendezett kortárs művészeti kiállításnak Triesztben. A célja az, hogy a tudomány és a művészet sajátos útjai és pozíciói közötti dialógust elősegítse. A magyar részvétel egy videóválogatás, ami rövid áttekintést nyújt a tudományok és a művészet kapcsolatának, kölcsönhatásainak folyamatáról és különféle aspektusairól a kortárs magyar művészetben. Révésztől a 2001-ben készült Transfer című munka szerepelt itt. A mű azt a 19. századi korszakot idézi fel, amikor művészek először a tudomány felé fordultak, tudományos-fantasztikus művek születtek. A videó abból az ötletből indul ki, hogy a szállításhoz a Föld mozgását használja ki. Lyon és a magyarországi borvidéki központ, Szekszárd azonos szélességi körön található, így a bor szállítása az elképzelés szerint egyszerűen megoldható.

 trieszt.jpg

Both Ways. Trieszt, 2020. Fotó Marino Lerman, courtesy Trieste Contemporanea

A művész nemrégiben megkereste a múzeumot azzal a programjavaslattal, hogy mutassuk be egy korai munkáját, az 1992-ban készült Ismeretlen remekmű című Balzac adaptációját, illetve képzőművészeti egyetemi hallgatóinak az animációit. Ez a program sajnos már csak a virtuális térben és ő nélküle, az ő emlékére fog megvalósulni.

Révész László László Ismeretlen remekmű című BBS-filmje április 3-án, szombaton 20 órakor egyszeri alkalommal lesz látható a Ludwig Múzeum Facebook csatornáján.

A 25 perces kisérleti film Balzac novellája alapján korhű jelmezekben és helyszíneken előadott történet, amelyben a fiatal Poussin megismerkedik a festészet mesterfogásaival.

A borítókép portréfotóját  Rosta József készítette 2002-ben a Ludwig Múzeumban Révész László László Pipacsok a Palatinuson kiállítása megnyitóján.

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr516483966
süti beállítások módosítása