A Ludwig Múzeum Ped.Kedd című, rendszeres művészetpedagógiai műhelye pedagógusok és művészeti neveléssel foglalkozó szakemberek számára kínál lehetőséget szakmai beszélgetésre, tudáscserére. A programsorozat soron következő alkalmán a téma a művészetterápia, az alkotás testi és lelki egészséget megőrző hatása lesz. Meghívott előadóink a finn és magyar módszerekbe engednek bepillantást és adják át tapasztalataikat az érdeklődőknek.
Finnország neve gyakran társul a köztudatban olyan szavakkal, mint az oktatás, a természet és az egyenlőség. A hatalmas földterületek, a sok tó és a friss levegő miatt könnyen a nyugalom és a jólét országa lehet. Sok szempontból az is – és más szemszögből talán van még mit fejlődnünk. Viszont ami a művészet és a közérzet kapcsolatát illeti, Finnország valóban virágzik, hiszen tudjuk, hogy a művészet és a kultúra már önmagában is boldogabbá tesz bennünket.
Mára már tudományosan elfogadott tény, hogy a művészet és a közérzetünk szoros kapcsolatban áll egymással. Leegyszerűsítve: mi emberek jobban érezzük magunkat, ha kreatív művészeti tevékenységet folytatunk, akár amatőr, akár professzionális szinten. Elfoglaltságtól függetlenül – legyen az zene, tánc vagy festészet – jelentős pozitív testi és lelki hatásokat figyelhetünk meg. Például egy finn tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a rendszeres zenehallgatás elősegítheti a betegek gyorsabb gyógyulását, valamint a demencia korai stádiumában lévő embereknek is segítséget nyújthat.
Csoporttalálkozó a Pori Gyermekművelődési Központban. Fotó: Päivi Setälä.
Az ehhez hasonló kutatási eredmények egyre szélesebb körben vezettek különböző művészetterápiás módszerek felhasználásához, ami hozzájárult a nehéz körülmények között élő, beteg, vagy a traumatizált emberek életminőségének javításához. Például a stroke-ból felépülő betegek az alkotás örömén keresztül sikerélményt élnek át, amely közvetlen pozitív hatással van mentális egészségükre. Azért, hogy a művészet beépüljön az emberek általános jólétébe, a finn társadalomban olyan intézményeket hoztak létre, amelyek a terápiás alkalmazás mellett ösztönzik a művészet és a kultúra mindennapi életbe való bevezetését is.
Ilyen például a „Taikusydän” elnevezésű nemzeti hálózat, amelynek célja a jólét, a művészet és a kultúra összefüggéseiről való ismeretek terjesztése. A hálózat széles körben gyűjti össze az országos kulturális szféra szereplőit, így az érdeklődők könnyen megtalálhatnak bármilyen szervezetet Finnország területén belül, ahol különböző kulturális események létrehozásával, valamint a művészet és kultúra általi életminőség javításán dolgoznak.
Építészeti modelleket készítő diákok a Porvoo Művészeti Iskolában, amely tanórán kívüli művészeti foglalkozásokat szervez gyermekeknek és fiataloknak. Fotó: Pasi Markkanen, Finland Promotion Board
Rengeteg együttműködő partnerük közül az egyik a turkui egyetem kórházi terápiás zenész képzése, ami egyéves, speciális, orientációs oktatást biztosít hangszeres zenészek számára. A képzés elvégzése után a terápiás zenész különböző kórházakba látogat el, és zenéjével örömet és kikapcsolódást szolgáltat a betegeknek.
Ez a kölcsönhatás valójában kétirányú; a hallgatóság mellett a művészeknek is rengeteget ad, aki személyes missziójuknak tekintik, hogy az élő zenével lehetővé tegyék interakciót és kapcsolattartást azoknak is, akik egészségügyi okokból nem tudnak élőzenés eseményeken részt venni. A projekt legfőbb célja a terápiás alkalmazás mellett a zenei aktivitás növelése kórházakban, és idősek otthonában. A cél a zenei interakció, a páciens zenével való kapcsolatának fejlesztése, a zenei élmények megszerzésének szélesebb körben való elérhetősége, valamint a zenei kultúrában való részvétel növelése és több munkalehetőség biztosítása professzionális zenészek számára.
Kórházi zenész játszik a pácienseknek egy finn kórházban. Fotó: Jenni Laaksonen, Art Academy, Turku University of Applied Sciences.
Emberként a kreativitás megélésének vágya mindannyiunkban ott lapul valamilyen formában, mint az emberi lét egyik legősibb ismertetőjele.
Szeretnénk alkotni, látni a munkánk eredményét, vágyunk arra, hogy mások alkotása megmozgasson bennünk valamit, és a kreativitás médiumain keresztül kapcsolódhassunk a környezetünkhöz is. A művészet nem csak felemel, hanem akár gyógyítani is képes, így a kreativitás egy olyan erőforrás, amelyet mindannyiunknak gondozni kell. És természetesen – miután egy éven át ilyen nehézségekkel és kihívásokkal küzdöttünk az egész világon – most minden eddiginél jobban meg kell próbálnunk kapcsolódni és alkotni. Úgyhogy végszóként arra biztatnék mindenkit, hogy vegyetek fel egy ecsetet, találjatok egy üres felületet, és nézzétek meg, hová is vezet el benneteket!
Rebecka Vilhonen, FinnAgora
Ped.kedd – online műhelyfoglalkozás szakembereknek
2021. március 23. 17.00 – 18.45.
Bővebb információ és regisztráció IDE KATTINTVA
A keddi beszélgetéshez kapcsolódóan a Ludwig Múzeum Szonár című podcastjének vendégei voltak Somogyi Laura és Wolf Eszter festőművészet és művészetterapeuták. Tuu 133 nevű csoportjuk részvételi művészeti projektjeiben a közösségi alkotás és élmény kapja a főszerepet.
A beszélgetés meghallhatható IDE KATTINTVA
A program a FinnAgora és a Ludwig Múzeum közös szervezésében, az AMASS – Acting on the Margins: Arts as Social Sculpture, Horizon2020-as nemzetközi kutatás kísérőprogramjaként valósul meg.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.