Te és Én

Radikális hétköznapok – radikális nézőpontok

|

Készman József írása 

A 2018-ban volt látható a Ludwig Múzeumban Erwin Wurm egyéni kiállítása Egyperces munkák, a szobrászat mint program címmel. Wurm egyik különös egypercese egyszerű asztalból állt, rajta rajzos használati utasítással, hogy mit is kell csinálnia a nézőnek a művel: széttartott kezekkel ráhasalni, majd az áll és az asztal lapja közé egy ceruzát betámasztva finoman egyensúlyt tartani. A mű címe: Ernst Mach ceruzája. Ki a névadó, és hogy kerül a kiállítótérbe?

plank_wurm_blog_600.jpgErwin Wurm Max Ernst tolla, 1999 | forrás: erwinwurm.at / „konyhaúszás”, 2020. Julija Jefimova orosz úszó otthonában | forrás: index.hu

Forintos kérdés fizikusoknak, mérnököknek. Ernst Mach (1838-1916) osztrák fizikus és filozófus, aki a fizika számos területén alkotott újat, miközben kiruccant a kísérleti pszichológia területére, s nem mellesleg az észlelés-érzékelés elméletével is foglalkozott. Mach mindemellett a fotográfiát is tanulmányozta, és egyáltalán nem valamiféle szobatudósként kell elképzelni: az osztrák nemzet tanácsban vállalt közéleti-politikusi szerepet.

Ha már ennyi mindenhez értett, kicsit megmártózott az orvosi fiziológiában is, és a salzburgi egyetem sebészeti tanszékének vezetője lett. Fő hozzájárulása a fizikához a lökéshullámok leírása és lefényképezése volt, ami majd a hangsebesség körüli repülés beköszöntekor lesz fontos, ma is a róla elnevezett Mach-számmal (a hang terjedésének sebessége levegőben) írjuk le egy hangsebességnél gyorsabb repülő eszköz sebességét. Mach mindeközben szenvedélyesen figyelte a természet, és az emberi psziché működését. Mi több, úgy gondolta, hogy az emberi gondolkodáshoz képest az érzékelésnek elsődleges szerepe van az ismeretek kialakításában, így szemléletével az empirizmushoz, távolabbról a fenomenalista felfogáshoz csatlakozott.

img_20180705_160113_1_600.jpgErwin Wurm budapesti kiállítása megnyitóján a Ludwig Múzeumban | Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Mach az emberi észleletek elemzése során az érzetek forrásából, az érzékelő énből indult ki. Muszáj volt rögzítenie az észlelő elmét, azaz saját pozícióját, méghozzá – kivételesen – képileg. A kályhától indult el, azaz a kanapétól. Mach megpróbálta rajzban visszaadni azt a nézőpontot, ami minden emberben közös, azt a horizontot, ahonnan az egyes szám első személyű szemlélő a világra néz:

 009monocular-view_600.jpgA monokuláris látás Mach szerint. Önarckép, 1897. in. Die Analyse der Empfindung… (Az érzetek elemzése), 1897 | Forrás: scienceceforum.net

Mit látunk koponyánkból kitekintve, hogyan látjuk a világot? A vizsgálódó látja saját kereveten elnyúlt testét, a szobát, amelyben pihen, és egyik szemét becsukva látja a szemöldök és az orrnyereg vonalát, saját rajzoló karját.

A megragadott pillanat sajátos, hiszen egyszerre figyel a külső világra, és saját belső világunkra, egyszerre megfigyelő és megfigyelt!

Ennek e két nézőpontnak a szimultán történő megjelenítése a reflektív elme, a kritikus gondolkodás alapfeltétele (mellesleg, mostanság ismerős lehet a pozíció). Ha ezek után egyesítjük a két „félszemmel” felvett nézetet, készen áll a binokuláris látás, az ablak a világra, ahogyan az egyes szám első személyű szemlélő (én) megpróbálja magát kívülről megjeleníteni:

010imhas2k_600.pngA két fél látótér keresztezése Ernst Mach nyomán | Forrás: scienceceforum.net

Mach befolyással volt Einsteinre a relativitás-elmélet kialakításakor, valamint a fiatal Wittgensteinre a logikai pozitivizmus kidolgozásakor. Jelentősége elvitathatatlan, így szerepelt is Peter Weibel nagy 90-es évekbeli tudománytörténeti projektjében, a Művészeten túl-ban (Jenseits von Kunst, 1996) itt a Ludwig Múzeumban.

Ahogyan Wurm egyperces szobrát bárki megvalósíthatja, aki ráhasal az asztalra és a rajzos használati utasítás szerint plankingel egyet, úgy Mach introspektív kísérletét is mindenki kipróbálhatja:

helyezkedjünk el kényelmesen, nézzünk előre, csukjuk be előbb bal, majd jobb szemünket, és figyeljük meg, mit látunk…:)

turi_600.jpgSimilis similiter. A múzeum munkatársa Wurm munkája előtt… | Fotó: Készman József

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr3515716000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.