Puklus Péter (1980, Kolozsvár) 2005-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán, jelenleg az egyetem DLA képzésében folytat doktori tanulmányokat. Munkáiban bármi a fotó tárgyává válhat: egyszerű, hétköznapi eszközök, azokból alkotott installációk, mesterségesen létrehozott műtermi konstrukciók, valamint az őt körülvevő emberek állnak a művek középpontjában. A művész dokumentarista igénye ugyanakkor nagyfokú intimitással és személyes hangvétellel párosul, mely többek közt portréin és a privát tereket, a megszokottól eltérő csendéleteket megörökítő művein érzékelhető. Tavaly két, fotográfiáit tartalmazó könyve jelent meg: ’One and a half meter’ a Kehrer Verlag gondozásában, Németországban és a ’Handbook to the Stars’ a Stokovec kiadásában, Szlovákiában. A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra jelölt művész munkái most a kilenc jelölt közös kiállításán tekinthetőek meg a Ludwig Múzeumban. Interjú.
Mi volt az elmúlt egy évből a legemlékezetesebb kiállítás vagy művészeti esemény, amit láttál vagy amin részt vettél?
Az elmúlt egy évből a legfontosabb élmény számomra talán a Hyères-i Fotó- és Divatfesztivál volt Franciaországban, amin, mint kiállító is részt vehettem. Teljesen más megvilágításba kerül ott a fotográfia és a divat kapcsolata, nagyon érdekesen mosódik el a határ az alkalmazott és az egyéni projektek között és közben az is kiderül, hogy művészként pénzt kapni egy gazdasági vállalkozástól nem ördögtől való elgondolás.
Mi vagy ki inspirál/inspirált eddigi munkád során, tekintesz valakit mesterednek/példaképednek?
Nagyon sokan és sokszor segítették a munkámat akár egy jókor feltett kérdéssel, akár csak azzal, hogy egy munkájuk jókor került elém. Ha név szerint ki kellene valakit emelnem, akkor mindenképp a Nan Goldinnal való találkozásom és beszélgetésem az, ami tényleg jókor és jó helyen történt. De összességében - leszámítva az egyes műalkotásokat - nincs előttem olyan életút, amelyet követni szeretnék.
Jellemezd három szóval a tevékenységedet!
Figyelem, kérdés, válasz.
Ha nem azzal foglalkoznál, amivel most, milyen pályát választottál volna? Miért éppen azt?
Gyerekkoromban régész akartam lenni.
Szerinted van-e feladata egy kortárs művésznek ma a társadalomban? Ha igen, mi az?
Nagyon is! Szerintem a mai művésznek, nyitott szemmel és füllel, figyelemmel kell kísérnie a körülötte történő dolgokat, azokkal kapcsolatban kérdéseket kell tudnia megfogalmazni, és ne adj isten válaszolni is rájuk - de ez utóbbi már nem kötelező.
Mit láttál, olvastál vagy hallgattál mostanában, ami hatással volt rád és másnak is ajánlanád?
Thomas Mann mindig meglep.
Ha szabadon választhatnál, hol állítanál ki a legszívesebben?
A kiállítás nagyon fontos dolog egy fotográfus számára, de szerintem van egy másik médium, amellyel több embert és sokkal maradandóbb módon lehet elérni, ez pedig számomra a könyv. Szeretném, ha valamelyik következő könyvemet a MACK (független könyvkiadó) adná ki.
Mit tartasz a munkád legizgalmasabb részének?
Nagyon szeretem azt a pillanatot, amikor valaki rájön, hogy miről szól az, amit csinálok.
Mi az, amit mindig magadnál hordasz?
Régebben nagyon ragaszkodtam pár tárgyhoz, de ezekről tudatosan leszoktam. Nincs ilyen tárgy.
Hol dolgozol legszívesebben, milyen számodra az ideális műterem?
Az éppen aktuális műtermem az Igor Metropol és a Lumen jóvoltából pont tökéletes.
Milyen magyar közéleti hír érintett meg legutoljára?
Azt gondolom, hogy az aktuális politikai, gazdasági és kulturális környezet és leginkább a párbeszéd hiánya minimum elszomorító. Néha azt gondoltam egy-egy hír kapcsán, hogy azt már nem lehet felülmúlni, és persze mindig kiderült, hogy mégis. Az egyik konkrét hír, amely megdöbbentett, az a statisztika volt, amely a külföldre vándorolt magyarokról szólt - és persze ennek a személyes oldala, ahogy egymás után költöznek el a barátaim és ismerőseim.
Van olyan eszköz/médium, amit még nem próbáltál, de érdekelne? Miért éppen az?
Igaz, hogy már dolgoztam videóval is, meg hanggal is, de a zene/hang kimaradt. Szeretnék videoklipet forgatni.
Mi az első dolog, amit egy külföldinek Magyarországról mondanál?
Gyere ide!
Mivel töltöd az idődet, amikor nem dolgozol?
Sok mindennel: utazás, beszélgetés, plafonnézés, kutyasétáltatás...
További információ Puklus Péterről >>>
Készítette: Gadó Flóra, Lendeczki Kinga
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.