A Tate Liverpool GLAM – The Performance of the Style című kiállítása és a kísérő katalógus a hetvenes évek meghatározó jelenségét, a glam-et vizsgálja. Sokan gondolnánk, hogy az annyira-csúnya-hogy-már-szép stílus a hetvenes években egy rövid életű divatirányzat volt, ami főként glam rock-ot játszó zenekarok számára volt önkifejezési lehetőség. Üveges Krisztina könyvajánlója.
A glamour, („bűbájos”) szóból rövidített kifejezés a hatvanas évek végén jelent meg Nagy-Britanniában és New Yorkban a popzene és a divat területén. A jellemzően színpadias, vicces-gicces stílus fő jellemzője a futurisztikus-androgün megjelenés volt. David Bowie, Brian Eno, Lou Reed és Velvet Underground és más zenekarok színpadi előadásai voltak az úttörőik voltak abban, hogy a férfi bi- homoszexualitás széles körben nyílt téma lett, majd őket követték a flitteres-tollboás transznemű celebek megjelenései. A filmes közegben, Warhol, Derek Jarman, Jack Smith nyomán sorra jelentek meg hasonló témájú munkák. A nemiség és az identitás transzformációja sok fotósnál is központi téma volt a korszakban, a katalógusban remek képanyag látható többek között Katherina Sieverding, Jürgen Klauke, Ulay és Cindy Sherman műveiből. Több színházi produkció is született, a legkiemelkedőbb a Rocky Horror Picute Show volt, ennek film-változata a magyar mozikban is látható volt.
Ezzel szemben a kiállítás szervezői egy széles látókörű kutatás során mutatják be a glam képzőművészeti és társadalomformáló összefüggéseit és hatásait, melyek jobban áthatották a korszak kultúráját mint ma gondolnánk. Az emberi testről alkotott kép óriásit változott ebben az időszakban. A beatnik és a hippi-mozgalom sokat tett a test felszabadításáért, majd a feminista mozgalmak alapjaiban támadták meg a női testhez kapcsolódó társadalmi-politikai fogalmakat és eljárásmódokat (fogamzásgátlás, abortusz). Úgy tűnik, ezek a változások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a glam uniszex megjelenése társadalmilag széles körben elfogadhatóvá vált.
A katalógusban egy alapos kronológia, igényes tanulmányok és remek képanyag szemléltetik a rock-, színház, film- és divattörténeti vonatkozásokat, majd a nyugat-európai és észak-amerikai underground színtér filmes, festészeti, performansz és fotós vonatkozásait sorakoztatják fel. A feltárt párhuzamokból érzékelhető, hogy a glam androgün megjelenése nem véletlenszerű jelenség volt, hanem a maga módján adott választ a korszak aktuális, a társadalmi nemet és a transzneműséget érintő kérdéseire. A kiállítás május 13-ig látható Liverpoolban, a katalógus a Ludwig Könyvtárban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.