Sötét tengerszem közepére beúszó, felfénylő ház; találkozás, várakozás, otthonra találás – az Úszó Ház projekt záróeseménye a Pécs környéki Rücker-aknai tónál.
Június 3-án este különleges esemény valósul meg a Rückner-aknai tó víztükrén. Egy Úszó Ház fénylik fel a tó közepén, amelyet értelmi sérült fiatalok, hátrányos helyzetű általános iskolások, leendő képzőművészek, egyetemi hallgatók és oktatók, alapítványi munkatársak, illetve helybéli lakosok közösen terveztek meg és építettek fel. A projektet Zsin Bence álmodta meg, és a CAPP program keretin belül valósul meg.
fotó: Szekeres Balázs
A CAPP (Collaborative Arts Partnership Programme), vagyis Művészeti Együttműködési Program egy olyan kezdeményezés, amely elősegíti a művészek és közösségek párbeszédét. A programban hét projekt jön létre, amelyek közül elsőként az Úszó Ház valósul meg.
Június 2-án, pénteken, a környező falvakat járja az alkotócsapat és a közösen megépített házban a gyerekek által előadott árnyjátékkal színesítve invitálják a szombati programra a helyi közösségeket, ahol Annuska, az egyik helyi résztvevő anyukája főz.
fotó: Selényi Zoltán
A projekt fénypontja a június 3-i, szombat esti esemény lesz, amikor a résztvevők az elkészült alkotást sötétedéskor beúsztatják az Rücker-aknai tó közepére, majd a tó közepén az Úszó Ház hirtelen felfénylik. Ez az este így válik egyszerre a megérkezés, találkozás, várakozás, és otthonra találás rituális eseményévé.
Az Úszó Ház ötletét a Pécs-Somogyi bányatelep hangulata, de még inkább a település fölött, a hegyekben található telepek, István-akna, Rücker-akna közege; és az innen iskolába járó gyerekekkel kialakított kapcsolat adta. „A mű középpontjában egy ház áll, ami egy nap elindul világgá, fénylő palotaként vándorol az est sötétjében, falain árnyjáték elevenedik meg, amin keresztül elmeséli saját történetét. A világgá ment ház végül egy tó közepén találja meg helyét, otthonát” – meséli Zsin Bence.
fotó: Selényi Zoltán
A projekt megálmodója szerint az eredeti elképzelés az volt, hogy a Karolina fejtés fekete, kráterszerű hatalmas tájsebének mélyére, a méregzöld vízfelszínre helyezik a fehér házat. Végül egy meghitt, fákkal körülvett tengerszem tó tükrén fogják vízrebocsátani.
Szerencsésen alakult, hogy az utóbbi elképzelés valósul meg végül, egyrészt az engedélyek megszerzésének nehézsége miatt, másrészt azért, mert jobban is tükrözi a projekt célját; hogy a mű összhangban legyen az azzal kapcsolatba kerülő, helyi közösséggel.
fotó: Selényi Zoltán
A munka több területen, párhuzamos időben zajlott, és zajlik. A gyerekek a tervezés kezdetétől, az árnyjáték kidolgozásáig részesei az alkotásnak; a bevont csoportok közül talán ők kötődnek leginkább érzelmileg a közös alkotáshoz. Úgy várják a szombat estét, mint egy ünnepet, számolják, hogy mennyit kell addig aludni, talán félnek is kicsit. „A tavat is ők mutatták meg. Mondtam nekik, hogy nem sikerült engedélyt szerezni egyik vízre sem, akkor mondták, hogy van fönt a Rücker-aknán egy tó, amit még nem néztünk meg. Elmentünk kis erdei ösvényeken, megtaláltuk” – meséli az Úszó Ház projekt záróeseményének előkészületei közben az ötlet megálmodója, Zsin Bence.
fotó: Selényi Zoltán
A CAPP program további eseményeiről hamarosan még több beszámolót olvashatnak az érdeklődők, illetve év végén átfogó kiállítás nyílik a Ludwig Múzeumban, amely bemutatja a megvalósult hét projektjet.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.