Ciprian Muresan kézen fogja a nézőt és bevezeti abba a világba, mely egy letűnt ideológiának állít emléket. Kinyitja előttünk a Ludwig első emeleti kiállítótermébe vezető ajtót, udvariasan betessékel, majd bedob a mélyvízbe. Mindezt azért, hogy saját bőrünkön érezzük a kommunizmus bénító hidegségét.
A kommunizmus idején, vagy ennek feldolgozása érdekében született alkotások során mindig egy furcsa kettősség áll fenn. Hogy lehet arról beszélni, ami a hallgatás parancsával intette rendre a művészeket. Hogy lehet beszélni valami olyanról, amelyről évekig hallgatni kellett? Milyen regisztereken keresztül lehet megszólaltatni a legautentikusabban a korszakot? Ciprian Muresan kolozsvári művész nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, de a kiállított munkái a mai kor társadalmának problémáival is szembesíti a látogatókat.
Azzal, hogy a műveinek egyik központi témája a megközelíthetetlenséget állítja pellengélre egyrészt reflektál arra, hogy megértésünk eleve korlátokhoz van kötve, hiszen a kommunizmus már a múlté, sokunknak nincs róla közvetlen tapasztalata. Továbbá a megközelíthetetlenség nemcsak a kronológiában jelenik meg, de magukban a művészetet hordozó anyagokban.
Muresan egyik sokat elemzett konceptuális alkotása, a kiállításon is megtekinthető, több mint két méter magas Plakátszobor, mely egy papírlapokból álló torony. A művész 32 ezer példányban fénymásolta le ugyanazt a grafikát, a lapokat pedig egymásra helyezte, de a teteje, így a lapokon szereplő alkotás elérhetetlen a befogadó számára. Ugyanez a gondolat jelenik meg az Aprított Masaccio című művén, a szemetesben papírfecnik tornyosulnak, a Masaccio album oldalainak kézzel készített másolatait Muresan egy irodai papírmegsemmisítőn küldte át. A folyamat végterméke megtekinthető a kiállításon.
A megközelíthetetlenség mellett, és arra reflektálva a kiállítás másik fontos szervező eleme a másolás kérdését feszegeti, továbbá felmerül a modern kori technika hatása a vizuális kultúrára. Olyan művek születtek meg ebből a gondolatiságból, mint például a George Grosz könyve, az Aprított Masaccio könyv, illetve a Kippenberger című alkotások, melyek egytől egyig olyan konceptuális munkák, melyeknek alapját másolatok adják. Továbbá a másolás mint téma tematizálódik Muresan egyik kisfilmjében is, a Szerzetesekben.
Ciprian Muresant kiemelkedő művészi teljesítménye és magával ragadó filozófiája tette a Kelet-európai rendszerváltást követő művészgeneráció egyik legfigyelemreméltóbb alakjává. Gondolatai, a kommunista rezsimről alkotott világképe elevenedik meg a Ludwig Múzeumban, a hiánypótló kiállítás március 22-ig várja az érdeklődő látogatókat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.