Ha a [csend] beszélni tud – Egy Holokauszt-kiállításról

|

2014 a zsidók deportálásának hetvenedik évfordulója, a Magyar Holokauszt Emlékéve. Hetven éve, hogy megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie – hetven éve próbálják sokan, sokféleképpen elmondani az elmondhatatlant és ábrázolni az ábrázolhatatlant. A Ludwig Múzeum ma nyíló tárlata, a [csend] – Egy Holokauszt-kiállítás mégis ez utóbbira tesz kísérletet, méghozzá rendhagyó módon: a Holokausztot nem tanúságtévő dokumentumok felsorakoztatásával, és nem egy már lezárult történelmi fejezetként, hanem kortárs képzőművészeti alkotásokon keresztül olyan eseményként reprezentálja, melynek gyökerei s indítékai a mai napig áthatják és működtetik társadalmunkat.

holokauszt1.jpg

A Holokauszt a kollektív emlékezet egy darabjaként ott él mindnyájunkban – ha szóba kerül, borzalommal vegyes tiszteletadással halkítjuk le, vagy éppen döbbent felháborodással emeljük fel a hangunkat. Történelemórán megtanultuk a tényeket, ismerjük a statisztikai adatokat, meghallgattuk a túlélők visszaemlékezéseit, és örökre a retinánkba égtek a fényképek értetlen, meggyötört arcai. A Holokauszt a magyarság történelmének szerves része, képzőművészeti ábrázolása azonban korántsem ilyen magától értetődő. A dokumentáció kísérte elbeszélt perspektíva csupán az egyik lehetőség – ám mi történik akkor, ha kortárs műalkotások - festmények, fotók, videók és installációk - közvetítésével mind a hetven évvel ezelőtt történteket, mind azok értelmezését áthelyezzük a jelenbe?

Már a kiállítótérbe lépve tudjuk, hogy a nevével - Egy Holokauszt-kiállítás - ellentétben nem egy átlagos Holokauszt-kiállításra csöppentünk. Feleslegesség- és fenyegetettség-érzés, kisebbségek és előítéletesség – ismerős fogalmak a mai ember számára. Ezeket a problémákat vetik fel a roma származású magyar festőnő, Omara képei is, melyek nyers őszinteséggel hirdetik: felsőbbrendűségünkbe vetett hitünk nem rendült meg, és miközben a kulturáltság és modernség pózában tetszelgünk, képzeletünkben ma is a megkülönböztetés tucatnyi Dávid-csillagát tűzzük embertársainkra.

A kiállítás egy összetettségében újszerű megértés lehetőségét kínálja fel, melyben a néző nem passzív tanúként, hanem aktív befogadóként vehet részt, s mint ilyen, szabadon választ nézőpontot –  legyen az az áldozaté vagy magáé az agresszoré. Az pedig, hogy éppen melyik szerepben találjuk magunkat, nem mindig választás kérdése. Ekaterina Shapiro-Obermair ’Salon systémique’ című installációja absztrakt, színes formák találkozása: az egyes darabok bár hasonlítanak, el is térnek egymástól – éppúgy, mint az emberek.

holokauszt2.jpg

A kiállító nemzetközi és hazai alkotók műveinek egytől-egyig megvan a maga helye és funkciója. Libera Zbigniew lengyel művész ’Lego koncentrációs tábora’ halomra dobált Lego-csontvázak és szanaszét heverő Lego-testrészek révén mutat rá, hogy a legártalmatlanabb játék is bármikor válhat iszonyúvá. A múlt nem mosható el, Uriel Orlow videofelvételén az uszoda épületében az 1942-es funkcióváltás ellenére ráismerünk az egykori zsinagógára. Az emlékezés fontosságára és az emlékművek állíthatóságának kérdésére hívják fel a figyelmet Koronczi Endre fényképei Gunter Demnig ’emlékező macskaköveiről’. A Holokauszt áldozatainak egykori lakhelye előtt a járdába süllyesztett réz emléktáblák az ún. botlatókövek – mi pedig a kiállítást járva engedelmesen botlunk meg újra és újra, és kényszerülünk emlékezésre.

'Majd a művészet fogja megállítani' ez a címe Gerber Pál kiállított rajzának, és a tárlat megtekintése után már értjük, mit keres itt ez a sok esetben ironikusan vagy naivan csengő kijelentés. A [csend] nem dokumentál és nem kinyilatkoztat, viszont tesz valami sokkal fontosabbat: az események részesévé tesz és elgondolkodtat, miközben reméli, hogy a múzeum ajtaján kilépve már egyedül is boldogulunk. Az Egy Holokauszt-kiállítás csendet követel  és van, hogy a csend hangosabban beszél.

A kiállítás július 11. és szeptember 28. között tekinthető meg a Ludwig Múzeumban. Ha teheted, válaszd a tárlatvezetést, ahol szakértők kalauzolnak végig a műalkotások során, illetve esetleges kérdéseidet, kételyeidet is megfogalmazhatod. Aktuális tárlatvezetéseinkről a honlapunkon tájékozódhatsz.

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr266496943
süti beállítások módosítása