Vajon lehetséges motivált, kreatív, és egyben jól teljesítő tanulókat nevelni osztálytermi körülmények, és tanórai keretek között? A „jól működő osztálytermekben” ez lehetséges, sőt meg is valósult.
Arról, hogy hogyan lehetséges ez, és miként és kiknek a segítségével valósulhatott meg ez az elképzelés, Németh Szilvia, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. ügyvezető igazgatója mesélt a Ludwig Múzeumnak.
fotó: Szabics Ágnes
Az elmúlt években a kutatások és a tapasztalatok összecsengve azt mutatják, hogy napjaink tanulói alulmotiváltak. A tanulók pedig arról számolnak be, hogy nem érdekes, ahogy és amit tanítanak, s hogy saját ötleteik, elképzeléseik nem kapnak kellő helyet és hangsúlyt. A munkaerőpiacon szintén panaszkodnak, hogy nem találnak csapatmunkára, de önálló munkavégzésre is képes, kreatív munkavállalót. Ez a rövid helyzetkép is azt mutatja, hogy alapvetően senki sem elégedett, s akkor még nem is beszéltünk a szülőkről!
De így kell-e ennek lennie?
A CAPP-projekten belül megvalósuló kreatív oktatási program célja az, hogy ún. „jól működő osztálytermek” jöjjenek létre, illetve motivált és jól teljesítő, kreatív tanulók kerüljenek ki a ma iskolájából.
A megvalósításban nyolc képzőművész vett részt, akik egy intenzív felkészítés után hétről hétre matematika, történelem, magyar, technika és rajz órákon, a tanárokkal együtt valósították meg a tanórai munkát.
A jól működő osztályterem
A „jól működő osztályterem” program a tanárokat osztálytermi munkájuk átalakítására bátorítja. Ennek lényege, hogy a tanulást valós élethelyzetekhez kötik, a tanulók saját élményei, megfigyelései és kérdései a tanulási folyamatban központi helyet foglalnak el. Művészeti, kreatív alkotási folyamatokat vesznek alapul, ezeket csatornázzák be a tanórai és az iskolai életbe, a művészeti gyakorlatból származó módszertani technikákkal, miközben a művész művész marad, a pedagógus pedig pedagógus. A program tehát nem művészeti nevelést kínál, hanem arra koncentrál, hogy fenntartható változást érjenek el a tanárok addigi tanítási gyakorlatában.
fotó: László Panka
A megvalósult osztálytermi projektek
Két budapesti általános iskola 3-3 osztálya és annak szaktanárai kezdtek el művészekkel dolgozni 2017. márciusában. A 8. kerületi Molnár Ferenc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (www.grundsuli.eu) harmadik, ötödik és hatodik osztályosai, valamint a 14. kerületi Hallássérültek Tanintézetének (http://siketekbp.co.hu) óvodásai, iskola előkészítősei és hatodikosai dolgoztak együtt a művészekkel.
fotó: László Panka
Mindegyik mini-projekt izgalmasnál izgalmasabb pillanatokat rejtett. Az óvodások közösen építettek egy „dínóbirodalmat”, saját tűzhányókkal, sziklákkal, fákkal és tavakkal, végig javítva a gyerekek közötti együttműködést és növelve szókincsüket. Az előkészítősök saját, új kontinenst terveztek, építettek és laktak be, fejlesztve képzelőerejüket, önkifejezésüket, kommunikációs készségüket. A hallássérült hatodik osztályosok matematika tanulását autentikus feladatokkal támogatták meg a művészek, létrehozva így például olyan boltot, ahol a helyesen megoldott matematika feladatok keményvalutát értek. A Grundsuli harmadikosai képzeletbeli sportokat találtak és próbáltak ki, kidolgozva azok szabályrendszerét, játékterét, felszerelését – fejlesztve logikai gondolkodásukat, kitartásukat, fegyelmezettségüket és technikai skilljeiket. Az ötödik osztályosok az iskola klubtermében megépítették egy általuk elképzelt számítógépes játék térbeli modelljét, majd vendégül látták az érdeklődőket, hogy kipróbálják azt. A munka során a gyakorlatban alkalmazták az egész tanév matematikai ismeretanyagát. A hatodik osztály pedig, hétről hétre 90 perces interaktív foglalkozásokon kapcsolta össze a matematika és a történelem órát - egy rejtélyes bőröndben található interdiszciplináris feladatok által.
fotó: Szabics Ágnes
A projektben részt vevő művészek, Erdei Krisztina, Szemző Zsófia, Szabics Ágnes, Juhász Rokkó, Mécs Miklós, Fischer Judit, Soltis Miklós és Utcai Dávid ötleteik tárházát bocsátották a tanulók és tanárok rendelkezésére, s ezek szisztematikus megvalósításával fejlesztették a tanulók képzelőerejét, kíváncsiságát, együttműködését, fegyelmezettségét és kitartását. Köszönet érte!
A Művészek az osztályteremben című projekt a Ludwig Múzeum szervezésében létrejövő CAPP program keretén belül valósul meg. A program hét projektjéből 2017 decemberében átfogó kiállítás nyílik a Ludwig Múzeumban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.