Ludwig Múzeum Blog

Gyermekeim a mai napig emlegetik azt a bizonyos múzeumlátogatásunkat egy nagy budapesti intézményben, amikor négyéves kisfiam óriási lendülettel a tőlünk mindössze néhány méterrel lemaradó nagymamájához szaladt, a cél előtt azonban hatalmas csattanással elterült a földön (szerencsére nem sérült meg). Miután a teremőr néni felocsúdott az ijedtségből, és látta, hogy nincs nagy baj, csak annyit mondott viccesen: „Már azt hittem, hogy a kép esett le a falról!” Utólag mosolyogva gondolunk vissza az esetre, de akkor azért elgondolkodtam – vajon tényleg jó ötlet múzeumba vinni a gyerekeket, és elvárni tőlük, hogy csendben maradjanak, ne futkározzanak, ne menjenek túl közel a festményekhez...?

Ugyanakkor az is tény, hogy a művészeti élmények pozitív hatással vannak a kicsik kognitív és érzelmi fejlődésére, serkentik a kreativitásukat, és a műtárgyakról folytatott beszélgetések révén a kommunikációs készségeik is erősödnek. Egy-egy kép vagy motívum megfigyelése lehetőséget adhat arra is, hogy a gyerekek kifejezzék a nehezebben megfogalmazható érzelmeiket, továbbá az előre megbeszélt keretek között zajló program hatással lehet a rugalmasságukra, kitartásukra.

Ha betartjuk a szabályokat, és gyermekünk életkorát, valamint aktuális hangulatát is figyelembe vesszük, igazán remek múzeumi élményekben lehet részünk. Nemrégiben ezen elvek mentén, „gyermekperspektívából” fedeztük fel a Ludwig Múzeumot, és tapasztalataink alapján öt gyakorlati tippet gyűjtöttünk össze, hogy a kortárs művészet megismerése minden korosztály számára színes és izgalmas élménnyé váljon. Célunk az is, hogy az eddig bizonytalan szülőket bátorítsuk: merjenek kiállításokra járni gyermekeikkel!

Műtárgyvadászat

 Annak érdekében, hogy hosszabb ideig fenntartsuk a kicsik kíváncsiságát, válasszunk ki néhány alkotást az aktuális tárlatokról, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk a kiállítótérben. Otthon készíthetünk rajzot vagy nyomtatványt a művekről, de akár a múzeum shopban megvásárolható képeslapok közül is választhatunk – mindegyik megoldás jól működik. Ezzel a játékkal a gyermekek figyelme aktív marad, alaposabban szemlélik a kiállított műveket, végül pedig óriási örömmel bukkannak rá a keresett alkotásokra.

Mi a Big Bang című tárlatot tekintettük meg a múzeum harmadik emeletén, ahol az alábbi műveket kellett megtalálni Julcsinak (8): Pablo Picasso: Ülő muskétás (1967), Oto Hudec: Greenhouse (We are the garden) (2020), Havadtőy Sámuel: Mickey (2013).

A szerző fényképe

Kapcsolódás

 Ne a művek tökéletes megértése legyen a cél, hanem a közös felfedezés, és az, hogy a gyermek pozitív kapcsolatot alakítson ki a művészettel! Engedjük, hogy ő irányítsa a kiállításon való haladást, és beszélgessünk vele azokról az alkotásokról, amelyek megragadják a figyelmét. Olvassuk fel számára a fontosabb információkat, kérdezzük meg, hogy mit vett észre, mit lát a motívumokban, formákban, illetve miért tartja érdekesnek az adott műveket. A látogatás élményét tovább mélyíthetjük, ha a gyermek otthon, rajzban is feldolgozza a számára emlékezetes képeket.

Elsőre félelmetesnek tűnt, de a háttér-információ megismerése után megbarátkoztunk Kicsiny Balázs „munkásaival”.

 A szerző fényképe 

Gyakoroljuk a múzeumlátogatást!

 Ha egy állandó kiállítás felkelti gyermekünk érdeklődését, érdemes újra és újra visszatérni. Az ismétlődő látogatások során a múzeumi környezet ismerőssé válik, a megszokott rutin pedig biztonságérzetet ad, így a gyermekek egyre nyitottabban és magabiztosabban fedezhetik fel a részleteket. Az „üzenőfal” felkeresése kihagyhatatlan része volt a programunknak; a többi látogatóhoz hasonlóan mi is szívesen készítettünk egy-két rajzot az élményeinkből. Érdemes időt szakítani a falra helyezett üzenetek olvasgatására és az elkészült alkotások nézegetésére is, hiszen számos érdekes gondolattal és remekművel találkozhatunk.

A szerző fényképe 

LUMI tér

 Ne tervezzük túl hosszúra a látogatást! A (kis)gyermekektől nem várható el, hogy órákig csendben maradjanak és folyamatosan figyeljenek, ezért célszerű a lényegre koncentrálni. A programot zárjuk le még azelőtt, hogy a gyerekek elfáradnának, így az élmény végig pozitív maradhat számukra. Az első emeleten található LUMI tér – a Ludwig Múzeum pihenő kuckója, amelyet Paszternák Csenge tervezett 2022-ben – kifejezetten arra szolgál, hogy a gyermekek rajzolással, társasjátékozással vagy egyszerűen a környezetben gyönyörködve pihenhessék ki élményeiket.

A szerző fényképe

MYLUMU

A múzeum a digitális világ kihívásaira reagálva hozta létre a MYLUMU webes alkalmazást, amely a kiállításokon látható művekhez kapcsolódóan további tartalmakat és interaktív játékokat kínál. A MYLUMU egyben egy virtuális asszisztensként is szolgál. A művek értelmezését segítő információk otthonról is elérhetők, így hasznos eszközt jelenthetnek a szülőknek és pedagógusoknak a további edukáció során. Mona, a virtuális asszisztens ezen kívül akadálymentesíti a látogatást azáltal, hogy igény esetén felolvassa a kiállításokhoz kapcsolódó tartalmakat. Bár eleinte úgy gondoltam, hogy a MYLUMU alkalmazás főként az idősebb gyermekeket szólítja meg, kiderült, hogy a kisebbek számára már önmagában a QR-kódok keresése és beolvasása is remek szórakozást nyújt.

 A Ludwig Múzeum 2020-ban, az elsők között nyerte el a Családbarát Múzeum címet, amelyet minden évben olyan intézmények kapnak meg, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a kisgyermekkel érkező látogatók kényelmi igényeire, és múzeumpedagógiai foglalkozásaik, valamint egyéb programjaik révén játékosan és élményszerűen ismertetik meg a művészetet a fiatal generációval. A Ludwig Múzeum négyéves kortól egészen az egyetemista korosztályig várja a kortárs művészet iránt érdeklődőket szervezett foglalkozásaira, emellett általános iskolás és középiskolai osztályok számára rendhagyó rajzórákat is kínál, amelyekhez előzetes regisztráció szükséges.

Plotti, a Színfogó foglalkozások kedvenc tacskója az ovisoknak és kisiskolásoknak köszönhetően hétről-hétre új színekben pompázik. Fotó: Ludwig Múzeum

 Ramocsai Renáta