"Minden kiállított ruha eredeti alkotás" - Interjú Timár Katalin kurátorral

|

Július közepén nyílt meg a Király Tamás divattervező munkásságát bemutató nagyszabású retrospektív kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlaton kizárólag eredeti ruhákat láthatunk, illetve fotókat és videókat, amelyek bemutatják a tervező legendás összművészeti show-it és további ruhakölteményeit. Mindezt egy különlegesen berendezett kiállítótérben csodálhatjuk meg. Timár Katalin, a kiállítás kurátora július 27-én, szombaton, 16 órától tart tárlatvezetést, amelyen érdekes kulisszatitkokat tudhatunk meg a Király Tamás. Out of the Box című kiállítás előkészületeiről. Többek között ezekről is beszélgettünk az alábbi interjúban.

budapest-rendezveny-401472_vegel_600.jpgKirály Tamás ruhakölteményei a Ludwig Múzeum kiállításán | Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Hogyan indult a kiállítás és a kurátori munka?

Király Tamás fia és örököse, Király Iliász megkereste a múzeumot a kiállítás ötletével, én pedig nagy örömmel vállaltam a kurátori feladatot. Ennek egyik oka az volt, hogy már a kétezres évek eleje óta szerettem volna kiállítást rendezni Tamás munkásságából, a másik pedig az, hogy kifejezetten érdekelnek a művészet határterületei, a nem szokványos műalkotások. Személyes rálátásom is van erre az időszakra, mivel a nyolcvanas években voltam egyetemista, viszont csak távoli ismeretségben voltam Tamással, így személyes szál nem befolyásolta a kurátori döntéseimet.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6809_600.jpgA Baltazár Színház jelmezei amelyeket Király Tamás tervezett | Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum

Milyen újdonságokkal, kihívásokkal néztél szembe a kiállítás rendezésekor?

A kortárs képzőművészet eléggé heterogén, szóval hozzá vagyok szokva a furcsa vagy bonyolultan installálható alkotásokhoz, azonban

ennél a kiállításnál akadtak olyan szokatlan feladatok, amikkel eddig még nem találkoztam.

Önmagában már az is újdonság volt, hogy ruhákat állítottunk ki, ezek bemutatási módjához próbáltunk példákat keresni. Elmentünk a Nemzeti Múzeum textil osztályára, ahol nagyon különböző viseletekkel foglalkoznak. Gyűjtöttünk információkat külföldi divatkiállításokról is, de ezek között nincsen igazán egységes példa.

Végül a próbababás megoldás mellett döntöttünk. Kezdetben szabóbabaszerű büsztökre szerettük volna a ruhákat rakni, azonban kiderült, hogy egyes daraboknál szükséges a karrész a ruha ujja miatt, vagy a fej, mert van hozzá például valamilyen fejfedő. Ugyanakkor vannak olyan ruhák is, például a Kábelruhák, illetve az úgynevezett Hurkaruhák, amik működnek test nélkül is. A ruhákat egyébként Király Tamás is úgy tárolta a lakásában, hogy a mennyezetről lógtak.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_2333_600.jpgHurkaruhák | Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum

Ami még nagy kihívás volt, hogy magát a teret is show-szerűvé szerettünk volna alakítani, a show-nak a jó értelmében persze. Ehhez a feladathoz szerencsére rátaláltam É. Kiss Piroska látványtervezőre.

Ő mi alapján álmodta meg a látványterv koncepcióját?

Alapvetően a formák inspirálták, utána pedig a színek, illetve volt még egy ötlete, hogy bizonyos pontokat összeköt, és így vonalakkal határol ki tereket. Ehhez Szilágyi Lenke fotójából inspirálódott, amelyen egy csillagruha látható, aminek finom anyaga fapálcák közé van kihúzva, olyan hatást keltve, mintha szárnyai volnának. A ruhát alkotó vonalak adták tehát az ötletet.

budapest-rendezveny-401543_vegel_600.jpgSzilágyi Lenke fotója a kiállításon | Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Különböző koncepció szerint rendeztük be a termeket. Az egyikben megpróbáltuk megidézni az 1988-as berlini Dressater divatbemutató helyszínét és atmoszféráját, amelyet az akkor még üresen álló (ma már kortárs művészeti múzeumként funkcionáló) Hamburger Bahnhof épületében rendeztek.

00070036_600.jpgAz 1988-as Dressater divatbemutató kifutója a Hamburger Bahnhof épületében, Király Tamás kollekciójával | Fotó: Almási J. Csaba

A hatalmas épületben egy hosszú, belógatott kifutót helyeztek el, óriási vas traverzeken. Ezen vonultak végig a modellek, a nézők feje felett, miután egy meredek lépcsőn lesétáltak. A kifutót és a lépcsőt is megidéztük, persze az eredetihez képest szerényebb eszközökkel.

budapest-rendezveny-401514_vegel_600.jpgA berlini bemutató kifutójának kicsinyített mása a Ludwuig Múzeumban | Fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

A ruhák kiállításánál milyen kihívásokkal kellett szembenézni?

A legnagyobb problémát az jelentette, hogy bizonyos ruhákat nem tudtunk kiállítani. Egy részük az idő során olyan rossz állapotba került, hogy nem lehet bemutatni. Másik részük pedig megsemmisült, vagy eltűnt az eltelt évek alatt. A meglévő ruhák sem mindig maradtak fenn eredeti állapotukban, mivel Király Tamás szerette újra felhasználni korábban készült ruháit az újabb kollekciókhoz. Ennek ellenére mégis nagy anyag gyűlt össze, és amikor világossá vált, hogy mennyi ruha áll rendelkezésünkre, akkor

meghoztunk egy nagyon fontos döntést, hogy semmilyen rekonstrukciót vagy másolatot nem fogunk készíteni. Tehát minden kiállított ruha eredeti alkotás.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_2347_600.jpgCsak eredeti ruhák láthatók a kiállításon | Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum

Azokat a ruhákat, amelyeket nem tudtuk eredetiben bemutatni, fotódokumentáción láthatják a látogatók. A képek legnagyobb része Almási J. Csabától származik, aki végigkövette a Tamást, és az egyik legszorosabb munkatársa volt. Csak az ő fotóarchívuma 5-6 ezer fényképet tartalmaz, aminek nagy része negatívokon volt meg.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6774w_600.jpgFotók és ruhák | Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum

Mi alapján válogattátok ki a fényképeket?

Mindig a ruha volt a fókuszban, illetve a projekt, aminek a keretén belül elkészült. Például a Parlament ruha, ami az egyik nagy kedvenc, sajnos nem maradt meg, de van egy csodálatos fotódokumentáció róla, amit ki is állítottunk. Vagy említhetném a Testruhákat is, amelyek fennmaradtak, de nagyon rossz állapotban, tehát a kiállításon nem lehetett őket szerepeltetni, viszont készült róluk egy nagyon jó minőségű műtermi fotósorozat, amit szintén vetítünk a kiállításon.

almasi_j_csaba_parlament_ruha_1989_600.jpgParlament ruha, Budapest | Fotó: ALMÁSI J. Csaba, 1989

Miért használt Király Tamás sokszor olyan anyagokat, amelyek hamar tönkrementek?

Fontos, hogy nem egy kiragadott ruháról beszélünk, hanem mindig valami show-ról, amihez fantasztikus látványokat tervezett, ami nemcsak a ruhákat jelenti, hanem a performatív elemeket is. Őt igazából az érdekelte, hogy a show maga jól nézzen ki, a többi az már nem volt érdekes, már csak azért sem, mert a munkáit nem eladásra szánta, így sokszor efemer, könnyen tönkremenő anyagokat használt.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6734w_rosta_600.jpgVálogatás Király Tamás kollekcióiból a kiállítás központi termében | Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum

Hogyan hozták rendbe a restaurátorok a kiállított ruhákat?

Speciális, kisfejű porszívóval tisztították meg a ruhákat a portól, amivel minden rést ki lehet tisztítani, de nem szív olyan nagy erővel, hogy a ruhát károsítsa. Aztán áttörölgették őket, végül megragasztották azokat a részeket, amik régen is ragasztva voltak, és az eltelt idő alatt elengedett a ragasztás.

budapest-rendezveny-401739_vegel_600.jpgExtrém ruhakreációk | fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Király Tamást nagyon nehéz bármilyen művészeti kategóriába besorolni. Ha mégis megpróbálnánk definiálni a művészetét, hogyan neveznéd?

Mindig úgy vagyok ezzel, hogy amint kimondom az egyiket, rögtön eszembe jut legalább egy érv, hogy miért nem az. Ruhaszobrász? A szobrok statikusak, nem mozdulnak, Tamás ruháit viszont mindig emberek viselték a bemutatókon. Ez egyébként a kiállításnak is egy érdekes paradoxonja, hogy ezek a darabok soha nem kiállításra készültek, ahol szintén mozdulatlanul állnak. Színház? A bemutató show-k fel voltak ugyan építve, de nem volt olyan jellegű dramaturgiájuk, mint egy színházi műnek. Performansz? Ahhoz meg túl bonyolultak és nagyszabásúak voltak a show-k, illetve általában nem is ismételte meg őket. Divat? Bár igaz, hogy maga Tamás is néha divattervezőnek nevezte magát (szerintem csak az egyszerűség kedvéért), de máskor ő maga is visszautasította ezt a megnevezést. Nem foglalkozott az eladható divattal, holott még a legavantgárdabb divattervezők is csinálnak valamilyen eladható kollekciót. A nyolcvanas években volt egy rövidebb időszak, amikor a New Art Stúdióban meg lehetett venni a ruháit, de ezt leszámítva soha nem kereskedelmi szándékkal tervezte a kollekcióit.

Tehát ő tényleg egy köztes határterületen mozgott. Talán éppen ezért a KÉPZŐMŰVÉSZ a legjobb szó rá, mert abban minden benne van, a sokféle módszer és megközelítés.

_dsc4390_almasi_600.jpgColstok ruhák | Fotó: Almási J. Csaba

Király Tamás személyére vagy munkásságára fókuszál inkább a kiállítás?

Inkább a munkásságára, mivel a személyével sokan foglalkoztak már, könyv is született róla. Ugyanakkor szakmailag – egy, a 80-as évekre fókuszáló kiállítást leszámítva – mostanáig nem dolgozták fel a tevékenységét, úgyhogy nagy öröm, hogy ez a tárlat most összejött.

budapest-rendezveny-401885_600.jpgTimár Katalin kurátor a kiállítás megnyitója előtti sajtóvezetésen | fotó: Végel Dániel / Ludwig Múzeum

Július 27-én, szombaton, 16 órátor Timár Katalin kurátori tárlatvezetést tart a Ludwig Múzeum Király Tamás. Out of the Box című kiállításában. A tárlat szeptember 15-ig látogatható.

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr7614981618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.