Paradox perspektíva és abszurd színház - interjú Erwin Wurmmal

|

Egyperces munkák. A szobrászat mint program címmel nyílt meg Erwin Wurm osztrák szobrász kiállítása július 5-én, a Ludwig Múzeumban. A világ egyik legismertebb mai kortárs művésze három évtizede kezdett szobrászattal foglalkozni, azonban igazán híressé a kilencvenes években vált, amikor bemutatta Egyperces szobrok című sorozatát, amelynek darabjai a Red Hot Chili Peppers zenekar Can’t Stop című számának videoklipjében is szerepelnek. A szobrászat műfaji, technikai és filozófiai határait egyaránt feszegető művész kiállítása átfogóan mutatja be a közel harminc éves pályafutás szinte összes vonulatát. Erwin Wurm a megnyitó előtti napon érkezett a Ludwig Múzeumba, ahol néhány Egyperces szobor használati utasítását is felrajzolta. A kiállítás előkészületei közben, a Leitató szobrokkal berendezett teremben beszélgettünk. 

rendezveny_fotozas_267512_600_1.jpgErwin Wurm Hermès szobrai a Ludwig Múzeumban | fotó: Végel Dániel

Ludwig Múzeum: Időnként régebbi korok művei között állítják ki a munkáit. Ahogy korábbi interjúkban említette, kedveli a múlttal párhuzamba állítani saját művészetét. Mi a véleménye a Ludwig Múzeum kiállítóteréről, amely a kortárs művészet légkörében mutatja be munkáit?

Erwin Wurm: Néha kedvelem a múlttal való kapcsolatot, de nagyon tetszik nekem ez a tér. Amikor legutóbb itt jártam, akkor a Fluxus kiállítást láttam, ami tulajdonképpen szintén a múlt művészete. Ahogy ebben a térben a munkáim megjelennek az nagyszerű! 

rendezveny_fotozas_267509_600.jpgLeitató szobrok terme | fotó: Végel Dániel

A kiállításon számos Egyperces szobrot hozhatnak létre a látogatók. Hogyan kezdődött ezeknek a munkáknak a története?

Felkértek egy kiállításra Németországban, Brémában. A Künstlerhausban volt a bemutató. Ez volt az első alkalom, amikor rájöttem, hogy az Egyperces szobrok ötlete már évek óta a fejemben volt, de sosem ragadtam meg a lehetőséget, hogy bemutassam őket. Szóval mondtam, hogy szeretnék előbb odamenni tíz nappal, és semmilyen művet nem szállítunk, nem küldünk, mindent ott fogunk létrehozni. Ettől teljesen megrémültek, én is meg voltam rémülve. Nem tudtam, hogy egyáltalán fog-e működni. Sok dolgot kipróbáltam akkor, amiről készítettem egy videót. Aztán megalkottam a múzeumban dolgozó emberekkel az Egyperces szobrokat.

rendezveny_fotozas_267717_600.jpgVedd magadhoz kedvenc filozófusaidat! című Egyperces szobor | fotó: Végel Dániel

Amikor készítek egy munkát, akkor megvan az eredmény: maga a műtárgy, és ez fontos. Michelangelo azt mondta, hogy egy szobrot akár le is guríthatsz a hegyről, akkor is megmarad szobornak, akár ötszáz év múlva is, vagy még tovább. Tehát készültek olyan művek, amelyeket az örökkévalóságnak alkottak.

Azonban engem a rövid életű művek létrehozása érdekelt, amelyeknek létezése párhuzamba állítható a mai világunkkal: mindent eldobunk, nem javítjuk meg a dolgokat, a tárgyaknak rövid élete van.

Rájöttem, hogy a műalkotások létezésének ideje is egyre rövidebbé és rövidebbé vált, aztán létrehoztam ezeket a munkákat. Szükségem volt egy márkanévre, hogy életre hívjam a szobrokat. Ekkor találtam ki az Egyperces Szobrok elnevezést. Az „egy perc” csak egy szinonima arra, hogy rövid idő. Ez lehet akár tíz másodperc, vagy két perc, nem számít. Az a lényeg, hogy rövid időtartam legyen. 

foto_7_600.jpgA festészet elmélete című Egyperces szobor | fotó: Végel Dániel

Művei első ránézésre humorosnak tűnhetnek, ugyanakkor mély filozófiai és pszichológiai jelentéssel bírnak. Hogyan írná körül ezt a kettősséget?

A humor az egy helytelen irány. Ami érdekel inkább engem az az abszurd színház, mint Beckett vagy Ionesco, és egyéb szerzők. Ezen kívül a paradox fogalma is érdekel. Amikor a világot egy paradox, megváltoztatott perspektívából nézzük, akkor képessé válunk arra, hogy egészen más dolgokat lássunk, és ez nagyon izgalmas. Ilyenkor meg tudunk mutatni olyan dolgokat, amikről kérdéseink vannak, amik érdekelnek. A humor egy kicsi része ennek, de soha nem a legfontosabb.

_dsc2939_600.jpgA művész felrajzolja a Hosszmérték című Egyperces szobrának használati utasítását a Ludwig Múzeumban | fotó: Somogyvári Ágnes

Manapság az internet világában sokan el sem mennek a múzeumokba, hiszen virtuálisan bejárhatják a tereket, a képernyőn láthatják a műveket. Azonban az Ön munkái esetében ez lehetetlen, hiszen szükségünk van a fizikai jelenlétünkre. Az internet elterjedésével megváltozott műveinek az interpretációja?

Megváltozott igen, mivel amikor elkezdtem az Egyperces szobrokat, polaroid fényképeket használtunk. Mindenki tudott készíteni magáról egy polaroid képet, amit aztán hazavittek magukkal, vagy sem. Most már ez totálisan máshogy működik, de nagyon érdekes. Hiszen a fényképezést átvette a közönség. Az, hogy figyelmesen követik az utasításaimat a szobrokhoz, vagy sem, az nem számít. Az a lényeg, hogy történik valami, ami nagyon izgalmas.

Szereti ezt a kultúrát, vagy vannak vele fenntartásai?

Szeretem, de nem feltétlenül van szükségem arra, hogy részt vegyek benne. Nem volt soha saját facebook profilom, valaki más készített egyet az én nevemmel. Most van intsagramom, mert valaki más csinált egy instagram oldalt, amin az én munkáimat használta, és nem tudtam semmit tenni ez ellen. Most van egy sajátom, amit nagyon ritkán használok. Eléggé furcsa dolog ez, de azért jó.

foto_4_600.jpgWurm kislánya bemutatja az egyik Egyperces szobrot, amelyet megörökít a közönség | fotó: Végel Dániel

Az egész világon vannak kiállításai. Látott különbséget abban, hogy milyen a különböző országok közönségének viselkedése, hogyan közelítenek a munkáihoz?

Igen, láttam, de ez szintén változott az évek során. A legelején például Németország, Ausztria, Svájc nagyon visszautasító volt. Az ott élő emberek nagyon merevek voltak. Amerikában viszont mindenki könnyebben mutatta meg magát a kamera előtt és csinálta a showt. Kínában és Japánban szintén imádják ezeket a dolgokat. Kacagnak, szórakoznak, vagy éppen komolyan veszik, de mindenképpen nagyon elfogadják. Azonban az évek múlásával a társadalmunk megváltozott, a munkáim státusza is megváltozott. Szóval, ma már nem okoz problémát, szinte sehol, a munkáim bemutatása.

foto_3_600.jpgA művész köszönti a közönséget a Ludwig Múzeumban rendezett kiállításán | fotó: Végel Dániel

Mit vár a magyar közönségtől?

Megtanultam, hogy ne legyenek elvárásaim, ez a boldogsághoz vezető út. Ha túl sokat vársz el, akkor boldogtalan leszel, mert nem lesznek az elvárásaid teljesítve.

foto_1_600.jpgErwin Wurm Budapesten | fotó: Végel Dániel

Néha a magyar múzeumlátogatók szégyenlősek, vagy úgymond „normálisan” akarnak viselkedni.

Igen, ugyanez van Ausztriában is.

Mit üzenne a magyar közönségnek, amivel bátorítaná őket?

Semmit! (nevet) Fejezze ki magát mindenki természetesen! Tegyünk úgy, mint amilyenek vagyunk! Szerintem ez a fontos.

foto_6_600.jpgLátogatók megvalósítják az egyik "leitató", illetve "kijózanító" szobrot | fotó: Végel Dániel

Min dolgozik mostanában?

Folytatom a legutóbbi sorozatomat, de nagyon absztrakt módon. Hozzájutottam egy rendkívül régi, nagy polaroid kamerához, amilyet már nem gyártanak. Befejeztem a fotózást tizenöt évvel ezelőtt (leszámítva azt a sorozatot, amelyet két éve készítettem). Most elkészítem ezt a speciális sorozatot, aztán abbahagyom a fotózást örökre.

Ki a kedvenc szobrásza a régi korokból?

Sok kedvencem van, például szeretem Brancusit, de nagyon szeretem még a korai szobrokat is, amelyek akár százezer, vagy több millió évesek, amilyenek az első pattintott kőeszközök, az első formák. A Willendorfi Vénusz is már 24 ezer éves, ami egy csodálatos dolog! 

Fontos követni a nagy elődök útját?

Igen, ez fontos.

Minden ember, aki képes arra, hogy kinyissa az ajtaját a művészet, a filozófia, az irodalom előtt, az telítődik boldogsággal. Hiszen ez egy fantasztikus világ tele örömmel, vágyakozással, élvezettel, szépséggel, intellektualizmussal, szellemmel, és ez nagyszerű!

Akik nem tudnak ehhez hozzájutni, őket nagyon sajnálom, mert egy másik világban élnek.

filo_600.jpgWurm művészetének filozófiai, irodalmi, pszichológiai rendszere | fotó: Végel Dániel

Az Egyperces munkák. A szobrászat mint program című kiállítás szeptember 23-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban. 

A kiállításhoz kötődő programokról az alábbi linkekre kattintva tájékozódhat:

A világ a művész szemével

Fejben készült szobrok.

Sztárok a múzeumban

Egy perc egy műre

Művészet minden szinten!

Otthon a világban

A világ a művész szemével

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr8014118849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.