„Türk Péter soha nem jött kiállításért, hozzá menni kellett” – interjú Andrási Gáborral

|

Türk Péter retrospektív kiállítása június 24-ig látogatható a Ludwig Múzeumban. A tárlat bemutatja a különleges és hatalmas életmű eddig rejtve maradt alkotásait, sorozatait. Létrejöttében fontos szerepe volt Andrási Gábornak, aki jó barátságban volt a művésszel és több kiállítást is szervezett neki az Óbudai Társaskörben. A Műértő főszerkesztőjével, a Budapest Galéria kurátorával beszélgettünk.

 turk_peter_enterior_9763_600.jpgKert terem | Fotó: Rosta József

Ludwig Múzeum: Milyen volt Türk Péterrel együtt dolgozni?

Andrási Gábor: Körülbelül huszonöt év alatt három egyéni kiállítást szerveztem neki, és több csoportos tárlaton is szerepeltettem. Érdekes volt együtt dolgozni vele, mert kétféle időben élt. Egyrészt, ha a műveiről volt szó, rettenetesen bőkezűen bánt az idővel, ugyanakkor mindig azt mondta: semmire nem jut ideje. Tehát Türk-kiállítást rendezni teljesen más munka volt, mint általában egy kiállítást egy kortárs galériában. Általában a művészek jönnek, kérnek lehetőséget, vagy a galerista kéri fel a művészt. Türk Péter soha nem jött kiállításért, hozzá menni kellett. Pontosabban, bizonyos időközönként érdemes volt meglátogatni, hátha valami elkészült, vagy már olyan készültségi fokon volt, hogy hajlandó volt róla beszélgetni és megmutatni. Ez mindig hosszas folyamat volt. Például így mutattuk be az itt is látható KENYÉR VÍZ-sorozatot, illetve a Szomjúságvirágok című műveket.

10turk_peter_kenyer_viz_600.jpgTürk Péter: KENYÉR VÍZ-sorozat (részlet), 1990 | Fotó: Rosta József

L.M.: Hogy zajlottak egy kiállítás előkészületei?

A.G.: Megbeszéltem egy látogatást és megkérdeztem, hogy lehetne-e látni valami új dolgot. Ilyen alkalmakkor mindig sokáig beszélgettünk, és először nem is a művekről. Türk szeretett beszélgetni bizonyos emberekkel, és a figyelmét ilyenkor a beszélgetőtársra összpontosította. Aztán előbb-utóbb elő lehetett csalogatni a munkákat. Amikor igent mondott egy kiállításra, hosszú türelmi időt kért, hogy átgondolhassa, pontosan mit mutat majd be. Legalább fél évet kellett hagyni erre. Amikor végül elhozta a munkákat, mindig kétszer annyi volt nála, amennyi elfért, de már ezek is esetenként több száz műből voltak kiválogatva. Ezután egy-két napig tartott, míg a végső kiállítási anyagot kiválasztottuk. Rendkívül időigényes folyamat volt az is, míg a művek sorrendjét meghatározta. Mindig elmélyült és nagyon precíz munkát kívánt. Az üvegtisztítás külön szertartás volt. A képeket védő üvegnek mind a két oldalát kizárólag langyos vízzel és újságpapírral lehetett tisztítani. Semmilyen vegyszert nem engedett használni, mert valóban nem tudhatjuk, hogy miként reagálnak idővel a papírok a tisztítószerekre, ha az üveg hozzájuk ér.

Szinte példa nélküli igényesség volt benne a saját dolgai iránt.

turk_peter_enterior_9771_600.jpgTürk Péter: Szomjúságvirágok I-IV. a Kert teremben | Fotó: Rosta József

L.M.: Készül a kiállítás katalógusa. Hány mű szerepel majd benne?

A.G.: Reményeink szerint legalább annyi mű lesz benne, mint a kiállításon. A feldolgozó munka sokkal lassabban zajlott, mint ahogy terveztük, mert nem tudtuk, hogy ennyi munka kerül majd elő időközben. Úgy gondoltuk, hogy az életmű körülbelül négy-ötszáz műből áll, de most már két-háromezer darab között van. A katalógus lényegében követni fogja a kiállítás szerkezetét, amely szerintem nagyon jól ki van találva. Jó ötlet, hogy a kérdőjeles művekkel indul, utána pedig a kert-téma következik. Tehát a katalógus sem kronologikus rendet követ majd.

01turk_peter_cim_nelkul_1971-72_mng_600.jpgTürk Péter: Cím nélkül (Kérdőjeles-sorozat), 1971 | Fotó: Bényi Andrea

L.M.: Milyen tanulmányokat olvashatunk a katalógusban?

A.G.: A szövegek két részre oszlanak, ahogy az életmű is: a megtérés előtti és utáni szakaszra. Százados Lászlónak lesz egy írása, egy munkanapló a feltáró munkáról és az életmű bonyolult szövetéről. Peternák Miklós tanulmányában Türk médiumhasználatáról van szó, mert mindig speciális médiumokat talált ki, és Miklósnak ez a szakterülete. Az egyik Türk művészetéből szakdolgozó fiatal kolléga, Tóth Zsuzsanna a művész megtérés-élményéről, én pedig a kertről, Türkék balatonszepezdi kertjének szerepéről írtam. Van még egy tanulmányunk a digitális téglaképekről Faa Balázstól, aki maga is digitális művészettel és programozással foglalkozik, ráadásul kitűnően ír.

11turk_peter_tegla_vazlat_600.jpgTürk Péter: Téglainstalláció-vázlat, 2000-es évek eleje | Fotó: Rosta József

Május 19-én, szombaton 16 órától kezdődik a Ludwig Lounge sorozat következő része, a Ludwig Múzeum képzőművészeti kibeszélő show-ja, amelyben egy-egy mű felnyitására, egész életművek megközelítésére vállalkozunk – eltérő nézőpontokból.  A Minden nem látszik – Türk Péter életműkiállításához kapcsolódóan az est címe: Művészet – tudomány – hit.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr1413964132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.