Sosem látott Zsigmond Vilmos fényképek a Ludwigban

|

A világhírű, Oscar-díjas operatőrnek a nagyközönség számára eddig ismeretlen fotóiból összeállított kiállítás nyílik április 10-én a Ludwig Múzeumban. A jeles esemény kapcsán érdemes szakmai tevékenységének azon aspektusait megvizsgálni, melyek nyomot hagyhatnak a kiállított fényképeken, és megismerhetővé válik általuk a művész gondolkodásmódja.

05_zsigmond_vilmos.jpg

 

Zsigmond Vilmos élete első fényképezőgépét (egy Kodakot) édesapjától kapta gyermekkorában, melyet az 1930-40-es években Szegeden töltött. Vizualitásra fogékony tekintete a család mellett ekkortájt már a búzamezőket és napnyugtákat is felfedezte. Tizenhét éves korában egy betegség folytán két hónapig ágyhoz kényszerült, ekkor került először a kezébe Dulovits Jenő Művészi fényképezés című könyve. A híres magyar fotográfus találta fel a Duto lágyítóelőtétet, speciális fényhatásokat alkalmazott, és előszeretettel készített olyan női portrékat, amelyeken ellenfény veszi körbe az arcot. Zsigmond Vilmos a magát a „fény szerelmesének” aposztrofáló Dulovits könyvének hatására kezdett el komolyabban foglalkozni a fotográfiával. Saját fürdőszobai laboratóriumában maga kezdte előhívni és nagyítani képeit. Nem sokkal később a szegedi Kenderfonó Gyár munkásaként az ott dolgozóknak tartott fotósszakkört.

06_zsigmond_vilmos.jpg

A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1951-ben nyert felvételt Illés György operatőri osztályába. A mester által tanított, idővel legendásan Illés-iskolaként emlegetett újfajta operatőri hozzáállás lényege a korábbi sematikus filmkészítési hagyományokkal szembemenő szemléletmódbeli és technikai váltás volt. Követői a francia új hullám és az olasz neorealizmus filmjei nyomán igyekeztek elutasítani az addig általánosan használt megszépített valóságképet, és a realizmust, a valósághű fényképezést helyezték előtérbe. A Zsigmond Vilmos által a mai napig szeretettel emlegetett Illés a modern magyar operatőri iskola megteremtőjeként gondolkodó filmművészek nevelését tűzte ki elsődleges céljául. Nem téziseket, hanem egyfajta szemléletet szeretett volna átadni, melynek alapja az elemző, szabad gondolkodás volt. A tananyag részét a filmes eszköztár mellett a képzőművészet, filmtörténet, zenetörténet, esztétika és irodalomelemzés képezte. Az amerikai operatőrökkel szembeni előnyt Illés éppen ebben a szélesebb kulturális beágyazottságban látta. Tanítványai (többek között: Kovács László, Ragályi Elemér, Koltai Lajos, Máthé Tibor) számára tehát meghatározóvá vált az előkészítés folyamata, az elemző módszer alkalmazása. Az Illés-iskola reprezentánsai a tartalomhoz igyekeztek formát keresni, szemben a sematikus filmek képi világával, amelyek történettől függetlenül az esztétikumra, a szépségre törekedtek.  (Ennek a gondolkodásnak jellemző anekdotája, amikor Zsigmond Vilmos azért mondott nemet Spielbergnek a Cápa című film fotografálására, mert nem tetszett neki a történet.) Az operatőri munka művészi szintre emelését nem a kompozícióban, hanem a fény, a világítás által megteremtett egyedi atmoszférában látták. A világítás azt jelentette számukra, amit az ecset a festőnek.

Zsigmond Vilmos operatőrként minden rendezővel másfajta munkametódust alkalmazott. Úgy tartotta, és ma is úgy tartja, hogy a filmkészítés kollektív művészet, alapvető célja pedig a különböző rendezők egyedi elképzeléseinek megvalósítása. Az Illés-iskola tanítványaként művészileg a világítást tartja a legjelentősebb komponensnek a filmben. Az operatőrnek általában a storyboard, a kompozíció, a beállítás és a színek is adottak, azonban a fények nem. Költőien megfogalmazni az ábrázolni kívánt valóságot így a természetes fényektől a bonyolult műtermi világításig terjedő széles eszköztár megfelelő kihasználásával lehet.

03_zsigmond_vilmos.jpg

1956-ban barátjával, a szintén operatőr Kovács Lászlóval az Egyesült Államokba emigrált. Az 1970-es években induló új-hollywoodi rendezőnemzedék számára a francia új hullám és az olasz neorealizmus filmjei készítették elő a terepet, innen merítették kísérletező kedvüket. S ez az európai művészfilmes látásmód vált az új-hollywoodi sikerfilmek lényegi részévé, ezért a rendezők szívesen dolgoztak együtt az európai szemléletmódot képviselő magyar operatőrrel, mivel az epizodikus elbeszélésmód, az amerikai filmben idegen hősök szerepeltetése, az improvizatív színészvezetés, a realista tónusra és a hétköznapi miliő hiteles ábrázolására való törekvés másfajta képkomponálási stratégiát követelt. (Később a rendezők visszatérnek a hagyományosabb történetmeséléshez, és ehhez ő is alkalmazkodik.) Fotóin és filmes munkáin tehát egyaránt művészi, operatőri gondolkodásmódjának e két legfőbb eleme, a fény, a világítás mesterfokú alkalmazása, és realista szemlélete érhető tetten. A 70-es években többek között Robert Altman (McCabe & Mrs. Miller, 1971), Steven Spielberg (Sugarlandi hajtóvadászat, 1974; Harmadik típusú találkozások, 1977), Brian DePalma (Megszállottság, 1976), John Boorman (Gyilkos túra, 1972), Michael Cimino (A szarvasvadász, 1978) filmjeit fotografálta, mely munkák segítségével nevét hamarosan az egész világ megismerhette.

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr637302950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2015.05.19. 11:21:47

nagggyon jó! éppen itthon vagyok, egész biztosan megnézem.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2015.05.19. 11:21:54

Illés György zseniális fazon volt. Hálás vagyok, hogy részt vehettem a Főiskolán pár óráján.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2015.05.19. 11:22:40

Ha már szóba kerül Dulovits Jenő neve és munkássága, talán illene a legfontosabb találmányát is megemlíteni: a Duflex fényképezőgépet, amivel vagy 10 évvel megelőzte a korát 1943-ban.
www.cameramuseum.hu/fenykepek/fenykepezogepek--cameras-/magyar-fenykepezogepek--hungarian-cameras-/duflex--gamma-muvek--1947-.jpg.html
camerapedia.wikia.com/wiki/DUFLEX

Zsigmondnak meg gratula, természetesen!