Árnyak éjszakája a Ludwigban

|

Árnyékvetítés, illuzórikus és valós tér átalakulása, tisztelgés Ficzek Ferenc művészete előtt – életre kel a Ludwig homlokzata, épületvetítés a Múzeumok Éjszakáján.

A szombati Múzeumok Éjszakáján a Ludwig Múzeumban számos programon vehetnek részt az érdeklődők, amelyek a vasárnap záró, időszakos kiállításokhoz kötődnek, emellett a múzeum teraszán is egész estés programok zajlanak majd. A Pécsi Műhely kiállításhoz kapcsolódva, délután 5 órától kezdve bele lehet bújni a Halász Károly fotóakcióihoz kötődő tévéinstallációba; sötétedéskor pedig életre kel a múzeum homlokzata, megkezdődik az épületvetítés, amely Ficzek Ferenc árnyékvetítéseit idézi meg.

Történeti háttér

Ficzek Ferenc művészetének hangsúlyos elemei voltak az árnyékvetítéssel készült képek, amelyeket úgy készített, hogy különböző rácsozatokat, sablonokat vetített tárgyakra, vagy harmonika-szerűen hullámzó lapokra, amitől megváltozott a perspektíva. Az így létrejövő képeket lefotózta, illetve némelyiket le is festette.

pecsi_muhely023_640.jpgFiczek Ferenc: Cím nélkül, 1973. (forrás: Marinko Sudac gyűjteménye)

A látszólagos és valós tér kapcsolata

Ficzek egy 1971-ben született dokumentumban írt arról, hogy műveiben milyen lényeges szerepe van a térrel való játéknak; a látszólagos, és a valós tér közötti kapcsolatnak. A gépelt szöveg Beke László felkérésére íródott, aki 1971-ben megszervezte az Elképzelés című, konceptuális „kiállítást”, amelynek középpontjában a művekről készült leírások álltak, vagyis „az elképzelés dokumentációja”. A kiállítás fizikailag nem jött létre, de az összegyűlt dokumentumok jelentős korrajzot adnak az akkori időszak művészetéről. A 28 felkért művész között ott voltak a Pécsi Műhely tagjai, így Ficzek Ferenc is.

A szövegben arról ír, hogy művei nem a tér egy részét elfoglaló, térfogattal rendelkező tárgyak; hanem művei hozzák létre a teret, alakítják, uralják, meghatározzák. Egy illuzórikus tér jön létre, amely átalakul valóságos térbeli viszonyokká, a művek sajátságos szerkezetének segítségével. „A művek lényege a szerkezetükből fakad”.

pecsi_muhely024_640.jpgFiczek Ferenc: Cím nélkül, 1974. (forrás: Marinko Sudac gyűjteménye)

Árnyékvetítés a Ludwig teraszán

A Múzeumok Éjszakáján a Ludwig Múzeum homlokzata válik az árnyékvetítés hátterévé, így a teraszon üldögélő látogatók a vetített mintába beleolvadva, részévé válhatnak a Ficzek Ferenc által megfogalmazott transzformációnak, ahogy az illuzórikus tér valóságossá válik.

A művészeti kivitelezés a művész fia, ifj. Ficzek Ferenc és Hizsnyik Dénes pécsi fényművész koprodukciója, a program technikai lebonyolítását Pallagi Mihály, a Nemzeti Színház fővilágosítója koordinálja. A képeket 4 nagyobb és 2 kisebb Pani vetítő fogja sugározni, 4 pontból.

pecsi_muhely026_640.jpgFiczek Ferenc: Cím nélkül (forrás: Marinko Sudac gyűjteménye)

Egyedülálló és megfoghatatlan aura

A kiállítás egyik kurátora, Doboviczki Attila így fogalmaz: „Jelen programban egy olyan, egyszerre manuális- és technikai képalkotói tudás fonódik össze, mely egyfelől megidézi a negyven évvel ezelőtti fénykísérleteket, másfelől életre kelti az épület homlokzatának kevésbé hangsúlyos részleteit. Egy olyan aura megteremtése a cél, mely egyszerre művészi, egyedülálló és megfoghatatlan.” – akárcsak a Múzeumok Éjszakája.

A Múzéj programjairól a Ludwig Múzeum honlapján és facebook oldalán tájékozódhat.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr4712616457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.