A gorgonikus viselkedés

|

Nem pszichológiai szakkifejezés, hanem avantgárd művészet. Banális és abszurd alkotások, antimagazinok, kollektív köztéri akciók, láthatatlan és csendes, mégis világhírű és jelentős művészeti tevékenységek – a Gorgona művészcsoport munkássága.

g2.jpg

A Ludwig Múzeum El nem kötelezett művészet című kiállítása bemutatja a volt Jugoszlávia és környező országok avantgárd művészeti tevékenységét, a hidegháború időszakában. A kiállítás a korszak művészcsoportjaira koncentrál, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű volt a horvát művészekből álló Gorgona csoport, amelyet Josip Vaništa hozott létre Zágrábban, 1959-ben, és 1966/68-ig működött. A kiállítás legnagyobb terében megismerkedhetünk a csoport tagjainak munkáival, illetve a működésüket bemutató eredeti dokumentumokkal. A Gorgonához tartozó művészek és művészetteoretikusok (pl. Julije Knifer, Ivan Kožarić, Miljenko Horvat), a csoport kollektív alkotásai mellett, egyéni alkotókként is dolgoztak, menekülve a korszak hivatalos művészeti modelljeitől, és minden egyéb akkori művészeti gyakorlattól. A csoport kollektív munkáit, és közös köztéri tevékenységeit „gorgonikus viselkedésnek” nevezték.  

Gorgona antimagazin

A csoport egyik jelentős tevékenysége a Gorgona antimagazin kiadása volt. 11 lapszámot jelentettek meg 1961 és 1966 között. Az elsőt Josip Vaništa tervezte, egy kisméretű, barna kiadványt, amelyben egy üres zágrábi kirakat kilenc teljesen azonos fényképe jelent meg. Vaništa nevéhez köthető az egyik későbbi kiadásban megjelent, szélsőségesen abszurd Mona Lisa reprodukció is. A nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhetően az antimagazin egyik kiadását Victor Vasarely tervezte, illetve a 8. számban Harold Pinter Teadélután című kisregénye volt olvasható horvátul és angolul. Ezek a szokatlan kiadványok nemcsak könyvként, hanem konceptuális műtárgyként is felfoghatóak, és az alkotás egy addig ismeretlen, zavarba ejtő formáját mutatták be a művészeknek és érdeklődőknek egyaránt.

g1.jpg

Stúdió G

1961-ben a Gorgona csoport tagjai kibérelték a Salom Šira nevű keretezőműhely egyik helyiségét, Zágráb belvárosában. Ebben a helyiségben 1963-ig 13 kiállítást rendeztek a csoport tagjainak, és vendégművészeknek. A helyszínt Stúdió G-nek nevezték el, amely a korszak neves értelmiségi tagjainak találkozóhelye lett. A művészeken kívül filmrendezők, építészek, művészettörténészek, jogászok rendszeresen megfordultak a Stúdióban. A csoport tagjai minden kiállításhoz minimalista stílusú katalógust, brosúrát és meghívót készítettek. A különlegesen tervezett meghívókon az érdeklődők megadhatták elérhetőségeiket, ha értesülni akartak a Stúdió eseményeiről. A program összeállításában fontos szempont volt, hogy a látogatók okulni és informálódni tudjanak.

g4.jpg

Egyéb kollektív munkák

 A Gorgona csoport munkássága nem szorult a Stúdió G falai közé, számos köztéri tevékenységről maradtak fent dokumentumok. Idetartoztak különböző helyszíneken tartott találkozók, beszélgetések, vagy közös „lépdelések”, azaz a természetben tett hosszú séták; vagy közös fotózások a csoport tagjaival és barátokkal. A fényképek közül híressé vált az Imádat és bocsánatkérés című fotósorozat, amely a zágrábi Kortárs Művészeti Galéria egyik kiállításának megnyitóján készült. A csoport fontos tevékenységei közé tartoztak még az „írásbeli feladatok”, amelyek néha egészen banálisak, máskor pedig abszurdak voltak, mint például a tagok egy napjának részletes leírása. A Gondolatok hónapokra című írásokban pedig, saját vagy másoktól idézett filozofikus gondolatokat jegyeztek le és elpostázták egymásnak, és barátaiknak. Ez a tevékenység a mail art előfutáraként is felfogható.

A Gorgona csoport csendesen, a nyilvánosság számára szinte észrevétlenül működött, mégis olyan világhírű alkotókkal tartották a kapcsolatot, mint Robert Rauchenberg, Marcel Duchamp, John Cage, Dieter Roth, és Harold Pinter. Ma már elismerik a csoport jelentőségét, és a korszak és a régió egyik legfontosabb művészeti jelenségeként tartják számon.

g3.jpg

A Gorgona és más művészeti csoportok alkotásait a Ludwig Múzeum El nem kötelezett művészet című kiállításán nézhetjük meg.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr4112392337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása