Vasárnapig nyitva áll a Kékszakállú herceg vára

|

Férfi és nő kibékíthetetlen, örök ellentéte, titokzatos zenei utazás a lélek legmélyebb bugyraiba – A kékszakállú herceg várának témáját felhasználó installációk a Ludwig Múzeum már csak vasárnapig megnézhető kiállításán!

1851_opera_60.jpgBartók: A kékszakállú herceg vára – magyar postabélyegen (kép forrása: Wikipédia)

A február 5., vasárnap záró #Bartók kiállítás két műve is foglalkozik Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájával: Kele Judit Egy jobb világ című multimédiás installációja, illetve Jozef Suchoza Bartók projekt című műve. Az installációk a látvány, a hang és az érzékelés együttes hatásával vonják be a látogatót, aki úgy érezheti, belép a Kékszakállú herceg várába.

Bartók első vokális művét, egyben az egyetlen, egyfelvonásos operáját 1911-ben írta. A librettót Balázs Béla szerezte, és először Kodály Zoltánnak ajánlotta megzenésítésre. Bartók fantáziáját azonban jobban megragadta a melankolikus történet, az életrajzi adatok szerint leginkább Geyer Stefi hegedűművésznő iránt érzett reménytelen szerelme miatt. Mire elkészült az opera, úgy tűnt, hogy Bartók kiheverte bánatát és feleségül vette tanítványát, Ziegler Mártát, akinek később a művet ajánlotta. Az opera kezdeti fogadtatása nem volt kedvező, előadhatatlanságára hivatkozva visszautasították, csak hét évvel később mutatták be, majd rövidesen le is vették a műsorról. Legközelebb 1936-ban vitték ismét színre, ekkor már nagy sikerrel.

14500411_1815781522034448_2274918385010655497_o.jpgA 2016-os CAFe Budapest fesztivál Bartók operájával vette kezdetét a Müpában (fotó: Posztós János, forrás: Facebook)

A történet a középkori Franciaországból ered, ahol valóban élt egy Gilles de Rais nevű marsall, aki a legenda szerint meggyilkolta feleségeit; számos változata maradt fenn, de a központi téma mindegyikben közös: a férfi és női lélek kibékíthetetlen és örök ellentétei. Bartók Kékszakállú hercege új feleségét, Juditot elviszi zord, ablaktalan várába, amelyben hét zárt ajtó található. Ezeket Juditnak tilos kinyitnia, de addig kérleli Kékszakállút, mígnem egymás után feltárulnak az ajtók, megmutatva a herceg rejtett titkait és kincseit. Végül a hetedik ajtó is kinyílik, amely mögött ott vannak a régi asszonyok, akik mellé végül Judit is bekerül; a Kékszakállú herceg pedig az örök magány és éjszaka világában marad.

A történet nem köthető időhöz és helyhez, hanem – Balázs Béla szavaival élve – a belső lét balladáját meséli el. A Kékszakállú vára szimbolizálja a bezárt, a múlt titkaival terhes férfi lelket, amelyet a nő minél jobban meg akar ismerni, soha meg nem elégedve azzal a tudással, amelyet már megszerzett. Végül a lélek legmélyebb bugyrát is megnyitja a hetedik kulccsal, azonban a tudásért tragikus árat kell fizetnie.

„Miért vannak az ajtók csukva? / Hogy ne lásson bele senki.”

Az opera lelki mélységeire reflektál Jozef Suchoza műve. A kis terembe belépő látogató aktivál egy szenzoros ventillátort, amely elkezdi mozgatni a térbe belógatott esőkabátos, arcnélküli, magába fordult alakot. A földön összetört tükrök darabjai hevernek. Az opera szimbolikáját követve értelmezhető úgy is a mű, hogy ahhoz, hogy megközelítsünk egy zárkózott lelket, először önmagunk összetört tükörképén kell átgyalogolnunk.  

bartok_243w.jpgJozef Suchoza: Bartók projekt (fotó: Rosta József)

„Lásd ez az én birodalmam”

Kele Judit szintén a lelki folyamatok bemutatására koncentrál installációjában. A mű terébe belépve az operának azt a részletét halljuk, amikor felnyílik a Kékszakállú várának ötödik ajtaja, és láthatóvá válik a herceg fénylő birodalma. Az értelmezések megegyeznek abban, hogy ez az opera zenei csúcspontja. Dúr akkordokból álló, diadalmas, szinte himnikus, tiszta pentaton dallam ez, amelyet a zenekar összes hangszere játszik. A népzenéből átemelt pentatónia ősi világa teljesedik ki ebben a jelenetben. Ez a részlet pontosan az opera felénél, a zenemű tengelyén helyezkedik el, amely nem csak zeneileg, de a történetben is fordulópont. Innentől kezdve mind a történet, mind a zene egyre szomorúbbá válik.

bartok_020w.jpgKele Judit: Egy jobb világ (fotó: Rosta József)

Bartók operája két ember kapcsolatának lelki mélységeit tárja fel a zenén keresztül. Erre a folyamatra világít rá a #Bartók kiállítás két alkotása is, amelyek a többi művel együtt, vasárnapig tekinthetőek meg a Ludwig Múzeumban.

Sugár Zsófia

A bejegyzés trackback címe:

http://ludwigmuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr2912180398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu